Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • CCVII-CCXLVII. sz.
Irományszámok - 1896-CCVIII. 1899. évi XV. törvényczikk az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról
30 CCVIII. szám. 154. §. Az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 67. §-a helyébe: A választás vezetése és a rend fentartása a választás egész folyama alatt a választási elnök feladata és kötelessége. A választási elnök a szükséghez képest joggal bir és köteles a választők szabadságának biztosítására, különösen pedig azoknak bevonulására és a választási székhelyen leendő elhelyezésére nézve előlegesen is és pedig a választó-kerület egész területére kihatólag az illetékes közigazgatási hatóság meghallgatásával intézkedni, intézkedéseit alkalmas módon köztudomásra juttatni s a közigazgatási hatóságoktól és közegektől azoknak pontos és szigorú végrehajtását követelni. A választók elhelyezésére vonatkozó intézkedéseket, ha több jelölt áll szemben egymással, a választási elnök a pártok bizalmi férfiainak meghallgatásával, akképpen tartozik megtenni, hogy a rend fentartása és a szavazatszedő küldöttségekkel való érintkezés feltétlenül biztosittassék, hogy továbbá a választók számára kijelölt gyülekezési helyek a szavazási helyiségektől lehetőleg egyforma távolságra essenek, hogy végül a választók a szükséges élelmiszerekkel való ellátásukról gondoskodhassanak. Ha a választási elnök a választók és a szavazatszedő küldöttségek közt fentartandó összeköttetés czéljából külön bizalmi férfiakat alkalmaz, úgy ezek minden pártból egyenlő számban és egyenlő jogokkal az előbb emiitett bizalmi férfiakkal egyetértőleg nevezendők ki. A mennyiben a választók igazolványokkal láttatnának el, ilyen igazolvány hiánya sem a szavazatszedő küldöttségekhez való megjelenésnek, sem a szavazat beadásának és érvényességének akadályául nem szolgálhat. Az egyik vagy másik párt bizalmi férfiainak kívánatára az a kérdés, hogy melyik tartózkodási hely melyik pártnak jusson, sorshúzás utján döntendő el. A rend fentartására kirendelt közbiztonsági közegek és a szükség esetében alkalmazandó fegyveres erő feletti rendelkezés joga a választási elnököt illeti meg. Ezen jog gyakorlásával esetről-esetre kizárólag a helyettes elnököt vagy az illetékes közigazgatási hatóság közegeit bizhatja meg. A választási elnök kötelessége gondoskodni arról is, hogy a szavazatszedő küldöttségek azon tagjai, kik az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 21. §-ában előirt esküt a választást megelőzőleg le nem tették, kötelességük hű és lelkiismeretes teljesítésére a választás megnyitásakor a szavazatszedő küldöttség előtt feleskettessenek. A szavazatszedő küldöttségek elnökeinek feladata és kötelessége az eléjök utasított választók szavazatainak összeszedése, ők határoznak a szavazatok ellen felmerült kifogások felett s a küldöttség szavazó helyiségében és annak közvetlen környékén ők ügyelnek a rend fentartására, e czélból, a választási elnöknek röglön teendő jelentés mellett, a fegyveres erővel is rendelkezhetnek. Szükség esetén a szavazást ideiglenesen felfüggeszthetik; azt, hogy mikor kezdessék meg újra a szavazás valamely küldöttség előtt, a választási elnök határozza meg s neki áll kizárólag jogában a választást félbeszakítani és a központi választmánynak jelentést tenni, 155. §. Az 1874: XXXIII. t.-cz. 69. §-a helyébe: A választási elnök a kerület székhelyén a választási eljárást, a kitűzött napon és helyen reggeli 8 órakor nyitja meg.
