Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • CCVII-CCXLVII. sz.
Irományszámok - 1896-CCXX. Törvényjavaslat az állami italmérési jövedékről
CCXX szám. 187 A vasutak állomáshelyein, a hajókon, a katonai laktanyákban s várerődökben, nemkülönben a kaszinók, olvasó- s más zárt társaskörök helyiségeiben, továbbá menedékházakban, a községektől távol eső ipartelepeken, és általában minden oly helyen gyakorolható kimérésre adott engedély után, a hol a fogyasztás korlátolt mérvénél fogva rendes kimérésről szó nem lehet, valamint a csakis egyes alkalmakra szóló engedélyek után az engedély-illetéket a pénzügyminister az előző pontban meghatározott tételeken alól is megállapíthatja. Megengedheti továbbá a pénzügyminister, hogy az illeték szempontjából magasabb osztályba sorozott városokhoz és községekhez tartozó, de attól távol fekvő önálló tanyákon és telepeken kiadott italmérési engedélyek után a legalacsonyabb osztályba tartozó községekre nézve megállapított illeték-tételek vettessenek ki. 17. §• Az engedélyilleték három évről három évre terjedő időszakonkint vettetik ki. A három éves kivetési időszakon belül keletkező új engedélyek után az itelmérési illeték a kivetési időszak hátralevő részére az engedély kézbesítésének napjától, vagy ha az engedély ben az üzlet megkezdésére nézve más nap volna kijelölve, attól a naptól fogva vetendő ki. Az egyes üzleteket a községi elöljáróság meghallgatása után s az illetékes pénzügyőri biztos javaslata alapján a pénzügyigazgatóság sorozza a 16. §-ban megállapított osztályok valamelyikébe, s erről az érdekelt feleket az illető osztályra nézve megállapított engedélyilleték tételének közlése mellett határozatban értesiti. E határozat 8 nap alatt az illeték kivetésére alakítandó felszólamlási bizottsághoz felebbezhetö, a melynek határozata ellen úgy a fél, mint a felszólamlási bizottság előadója, csak abban az esetben felebbezhet ugyancsak 8 nap alatt a harmad- és egyúttal utolsó fokban határozó pénzügyministerhez, ha a felszólamlási bizottság jelen törvény ellenére járt el. A felszólamlási bizottság minden törvényhatóság területére nézve annak székhelyén külön alakittatik és áll az elnökből, vagy helyetteséből, a kiket saját tagjai sorából egy-egy kivetési időszakra az illető törvényhatóság közigazgatási bizottsága küld ki, továbbá a belügyminister, Horvát-Szlavonországokban a Horvát-Szlavon és Dalmát-országok bánja által kijelölt egyének sorából a pénzügyigazgatóság által esetről-esetre meghívandó két szakértőből, végre a pénzügyigazgatóság egy kiküldöttjéből, a ki a bizottság előadója. A felszólamlási bizottság tárgyalásai nyilvánosak, azokon az illetékköteles üzletek tulajdonosai megjelenhetnek s érveiket szóval is előadhatják, miért a bizottság tárgyalásának ideje az illető községben mindenkor előre közhírré teendő. 18. §. A korlátlan kimérésre szóló engedélyek után a 16. §. I. pontja értelmében megállapítandó illetéknek minden 500 lélek után: 1. Budapest székes főváros területén legalább 300 koronát; 2. a törvényhatósági joggal felruházott, vagy rendezett tanácsú városokban és oly községekben, a melyek törvényhatóságnak, vagy törvényszéknek székhelyei, abban az esetben, ha népességük a) 20.000 leieknél nagyobb, legalább 150 koronát, l) 10.000—20.000 lélekből áll, legalább ....... 100 koronát, és c) 10.000 leieknél kisebb, legalább . . . 80 koronát; 24* A
