Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • CCVII-CCXLVII. sz.
Irományszámok - 1896-CCXV. Törényjavaslat a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készitett sajtolt élesztőnek megadóztatásáról
140 CCXV. szám. Ha a szeszfőzde termelési adó alá esik és ezt az adót szeszmérőgép jelzései alapján vagy gyűjtőedény alkalmazása mellett fizeti, a havi bejelentési időszak végén, ha pedig a szeszfőzés ezen időszak lejárta előtt hosszabb időre megszüntettetik, azonnal az üzlet megszüntetése után a havi bejelentési időszakban termelt alkoholmennyiség után a 33. §. szerinti leengedés mellett járó termelési adó összege is megállapíttatik. Ha a megállapított összeg nagyobb a bejelentés szerint fizetendő adónál: a többlet, ha a szeszfőzde vállalkozója adóhitelt vett igénybe és a biztosíték még elégséges, az adóhitelbe betudandó; az adónak netán fedezetlenül maradt része pedig, vagy ha a szeszfőzde vállalkozója adóhitelt nem vett igénybe, az egész többlet három napon belül végrehajtás terhe alatt pótlólag befizetendő. Ha azonban a termelt alkoholmennyiség után járó adó összege a bejelentés szerint fizetendő adónál kisebb: a különbözet, ha a szeszfőzde vállalkozója adóhitelt igénybe vett, a hitelezett adóösszegből leíratik, más esetben pedig visszafizettetik. A termelési adóra vonatkozó ezek a határozmányok hasonszerű alkalmazást nyernek a sajtolt élesztő termelése után járó adóra nézve is, abban az esetben, ha sajtolt élesztő készíttetik. Ha a termelési adó alá eső valamely szeszfőzdének vállalkozója a termelt egész alkoholmennyiséget vagy annak egy részét kivitelre vagy adómentes felhasználásra szánja és e czélra az alkoholmennyiségnek adómentes beraktározását kéri (4. §.), az ez után járó adó a leszámolásnál megállapított adóösszegből kihasittatik és szabályszerű biztosíték mellett előírásba vétetik. Az előírásba vett adó abban az arányban, melyben a vele terhelt szesz a vámvonalon át tényleg kivitetik, illetőleg annak adómentes felhasználásra való elszállítása bekövetkezik vagy a szabad forgalomba megy át, leíratik, illetőleg a szabad forgalom számára való kiraktározás alkalmával azonnal lefizetendő. 61. §. Szesz főzési lajstrom. A fogyasztási adó alá eső szeszfőzde üzletvezetője vagy személyesen vagy helyetlese által hivatalos nyomtatványon előkészített lajstromot tartozik vezetni, melyben az adóköteles művelet kezdetétől annak befejezéséig a következő adatok tüntetendők ki: a) minden egyes beczefrézés befejezése előtt az arra fordított nyers anyagok neme és súlya, valamint az ezen anyagokból készített czefrének mennyisége és czukorfok-tartalma a keverő-kádban; b) azonnal, mihelyt egy erjesztőkád friss czefrével megtöltetett, ennek a kádnak a száma és az abban foglalt czefrének mennyisége; c) azonnal, mihelyt a czefrének valamelyik erjesztőkádból a főzőkészülékre való átvitele megkezdetett, az illető erjesztőkádnak száma és a benne levő czefre mennyisége és czukorfoktartalma; d) 12 óráról 12 órára a használatban levő szeszmérőgép órajelzése. Ha több szeszmérőgép van használatban, az órajelzések minden egyes beiktatásánál az illető szeszmérőgépnek száma is kiteendő, mely szeszmérőgépre a jelzés vonatkozik; e) minden egyes beiktatás napja és órája. A termelési adó alá eső azon szeszfőzdékben, melyekben szeszmérőgép vagy gyűjtőedény alkalmaztatik, az üzletvezető személyesen vagy helyettese által szintén köteles lajstromot vezetni, melynek berendezését a pénzügyminister rendeleti úton fogja szabályozni. A szeszíőzési lajstromba a felügyelő pénzügyi közegek is bejegyzik az általuk teljesített szemlék eredményét. E lajstrom havonként a megejtett leszámolás után lezárandó és azt az a
