Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • CCVII-CCXLVII. sz.
Irományszámok - 1896-CCXV. Törényjavaslat a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készitett sajtolt élesztőnek megadóztatásáról
132 CCXV. szám. E szelepekre, valamint a főzőkészülékbe czefrét vezető csövekre nézve is a pénzügyi hatóság visszaélések meggátlására alkalmas biztosításokat követelhet. 5. Azok a csövek, melyek a szeszmé tógépen még át nem folyt alkoholtartalmú folyadékoknak (czefrét kivéve) vezetésére vannak rendelve, külön festés által felismerhetőkké teendők és azoknak minden oldalról könnyen megvizsgálhatóknak kell lenniök. 6. A rectificator és a főzőkészüléknek minden más oly alkatrésze, a melyben a lepáro lás folyama alatt alkoholtartalmú folyadék (alszesz, phlegma) gyülemlik vagy gyűjthető, megvizsgálható kell hogy legyen, és annak űrtartalma a főzőkészülék termelőképességével helyes arányban kell hogy legyen. 7. A főzőkészülék hűtőkészülékét a szeszmérőgéppel összekötő cső egyenes irányba helyezendő; ettől való eltérésnek csak a cső két végén s csakis akkor lehet helye, ha azt a hűtőkészülékkel és a szeszmérőgéppel való összeköttetése szükségessé teszi. E cső, mely három méternél hosszabb nem lehet, pénzügyi közeg jelenlétében, sima, mázolatlan horganylemezből készített külön boritócsővel akként látandó el, hogy a két cső között mindenütt körülbelül három centiméter szélességű ür maradjon. Ott, hol e cső valamely falon keresztülvezettetik, annak a fal mindegyik oldalától hat centiméternél kisebb és nyolcz centiméternél nagyobb távolságban lennie nem szabad. Ha pedig az összekötő cső valamely falban levő ajtón vagy ablakon vezettetik keresztül, annak a falazattól való távolsága nyolcz centimétert is meghaladhat. 8. Ha a főzőkészülék oly berendezéssel bir, hogy az alkoholtartalmú folyadék a főzőkazánba visszavezettethetik, akkor a moslék leeresztésére szolgáló csövet oly módon kell valamely tartályba vezetni és ez utóbbinak oly szerkezettel kell birnia, hogy alkoholtartalmú folyadék e csövön át elvezethető ne legyen a nélkül, hogy az nagyobb mennyiségű moslékkal össze ne vegyüljön; vagy e csőnek a főzési űrbe függőlegesen annyira kell felnyúlni, vagy vízmentesen hozzáillesztett gyűrűvel oly magasságban kell környezve lennie, hogy a moslékot csupán ezen a csövön át teljesen leereszteni soha se lehessen, hanem sajtoltélesztö-gyárakban egy kazántöltés legalább 10 százalékával, más szeszfőzdékben pedig egy kazántöltés legalább öt százalékával felérő moslékmennyiség mindig hátramaradjon. A pénzügyminister azonban felhatalmaztatik, hogy méltánylást érdemlő esetekben e részben másnemű bizlositási intézkedéseket engedélyezhessen. Ha a főzőkészülék úgynevezett separatorral van összekötve, a separator leeresztő csövének oly berendezéssel kell birnia, hogy a lepárolás folytán a separatorban összegyűlt maradék közvetlenül a pöczecsatornába folyjon. 9. Ha alszesz termeltetik és az újra a főzőkészülékbe vezettetik, annak a szeszmérőgép jelzéseiből való kihasitása meg nem engedtetik. B) Gyűjtőedény alkalmazásánál. Gyűjtőedény alkalmazása esetében a fentebbi 2., 3., 4., 5., 6., 8. és 9. pontok alatt meghatározott követelmények szintén teljesitendők. A főzőkészülék hűtőkészülékét a gyüjtőedénynyel összekötő cső tekintetében a 7. pontnak határozmányai szintén alkalmazást nyernek, ama hátározmány kivételével, mely az összekötő cső irányát és hosszát szabályozza. A gyűjtőedény egyébiránt a rendeleti úton meghatározandó berendezéssel kell hogy birjon, és a termeivény mennyiségének és alkoholtartalmának megállapitására alkalmas helyen állítandó fel. A pénzügyminister a 30. §. III. és IV. pontjai alá. eső szeszfőzdék részére a fentebb (Á) és B) alatt) meghatározott követelmények tekintetében szükségesnek mutatkozó könnyítéseket engedélyezheti.
