Képviselőházi irományok, 1896. XXIII. kötet • 640-674. sz.
Irományszámok - 1896-642. A közgazdasági bizottság jelentése "a vám- és kereskedelmi viszonyoknak és ezekkel összefüggő némely kérdésnek rendezéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában
20 642. szám. beterjesztettük. Ezen egyezmények a jelen törvényjavaslattal egyidejűleg lépnek életbe és hatályban maradnak 1907. végéig. Az egyezményeknek sanctiója ugyanaz, mint a mely a törvényjavaslat 5. §-ában foglaltatik. A részleteket illetőleg a kereskedelmi minister a következőkben ismertette a tárczája körébe tartozó megállapodásokat: A törvényjavaslat az 1878 : XX. törvényczikknek a vasutakra (VIII.), a szabadalmakra (XVI.) vonatkozó intézkedéseit érvényben tartja, csak ezek kiegészítésére vonatkozó további rendszabályokat kellett a vámszövetségi törvényjavaslatból kormányi egyezségbe foglalni és végrehajtási sanctióval látni el. Ezeket tartalmazzák a kormányok egyezségei; de ezek mind kormányzati és nem törvényhozási feladatok és igy a törvényhozás hatáskörét nem érintik. A vasúti transitó-forgalomra, a közvetlen díjszabáshoz való kötelező hozzájárulás mondatik ki. Ezekre nézve a most érvényes mérsékelt díjtételek.- maximalisoknak mondatnak ki. Ezeket a mostani díjtételeket és a relatiókat a két államvasút igazgatósága egyetértőbg állítja össze és erre nézve az utasitás ki van már dolgozva. Továbbá: a magyar termékekre is alkalmaztatik a legkedvezményesebb díjtétel és kimondatik, hogy a német kereskedelmi szerződés XV. czikkéhez felvett zárjegyzőkönyv tartalma teljesen alkalmazandó a két fél államvasuti forgalmára. Mindez kiviteli és átmeneti forgalmunkat biztosítja; de nem képez törvényhozási feladatot. A szabadalmi és védjegyügyre nézve szintén csak a törvényeinkben letett elvek maradnak érvényben és új elvi jelentőségű megállapodás a kormányok egyezségében nincs. Az árúforgalmi statisztika pedig a két kormány közötti megállapodásban; Ausztria és Magyarország közt úgy van szabályozva; a hogy a belforgalomra nézve a magyar árúforgalmi statisztika előírja. E tekintetben: az egyenlő elbánás és az anyag kellő ellenőrzése és feldolgozása Magyarországnak biztosítva van. Ez forgalmunk alaposabb megismerésére vezet és közgazdasági érdeket képviselt; de a törvényhozás hatáskörét szintén nem érinti. A földmívelésügyi minister a következőkben ismertette az egyezményeknek a földmívelési tárcza ügykörébe tartozó megállapodásait: Az egyezmény első pontját képezi az eredetileg tervezett vám- és kereskedelmi szövetségről szóló törvényjavaslat azon megállapodása, mely szerint az úgynevezett törlési forgalomé czímén ismert kikészitési eljárás megszüntettetik. A megszüntetés határidejéül a gabonabehozatalra nézve 1900. január 1-je, a felőrölt liszt kivitélére nézve pedig ugyanazon évi június 30-ika állapíttatván meg. Az egyezmény harmadik pontjába vétetett fel az emiitett törvényjavaslatnak a consüli hivatalok felállítása, megszüntetése, vagy alacsonyabb kategóriába sorozása körül követendő eljárásra vonatkozó intézkedése; valamint az a rendelkezése, mely szerint a földmívelési ministernek is jogában áll a consulátusokkal közvetlen levelezésbe bocsátkozni, melyek hatáskörükbe tartozó ügyekben a kellő felvilágosításokat megadni tartoznak; továbbá, hogy a consulatusok időszaki jelentései a külügyminister által a két állam földmívelésügyi ministereivel közlendők lesznek. Az egyezmény 4. pontjába foglaltatott a kereskedelmi-, műszaki- és gazdasági kérdések tanulmányozása czéljából szaktudósitók kiküldésére vonatkozó megállapodás. E szaktudósitók részére — hogy feladatuknak sikerrel megfelelhessenek — követségeink és consulatusaink támogatása biztosíttatott; a minek igénybevétele czéljából ezen intézkedést illetőleg a külügyministerrel való egyetértés kimondatott, önként értetőleg azonban a nélkül, hogy ez által a kérdéses intézmény tekintetében a magyar kormány önálló rendelkezési joga csorbát szenvedne. Ezen intézkedéssel csakis az illető szaktudósitók sikeres működésének külföldi képviseleteink hatékony, sőt gyakorta nélkülözhetetlen támogatása utján való előmozdítása czéloztatik. A gabonaneműeknek Tirolba való bevitelénél régtől fogva szedett országos illeték 1904. végével való megszüntetését, illetve akként való szabályozását, hogy ezen t illeték a Tirolban
