Képviselőházi irományok, 1896. XXIII. kötet • 640-674. sz.

Irományszámok - 1896-641. Törvényjavaslat, a vám- és kereskedelmi viszonyoknak és ezekkel összefüggő némely kérdésnek rendezéséről

641. szám. 13 javaslattal az adóvisszatéritések és kiviteli jutalmak viselése tekintetében az 1887. évi XXIV. törvényczikk 2. §-ának a vámszövetség XI. czikkére vonatkozó határozmányától eltérő, új felosztási alap alkalmazása lett tervbe véve. Hogy ezen igazságos megállapodások a jelenlegi állapotok hatályban tartása mellett érvényre jussanak és Magyarországnak ezen módozat alkalmazásából folyó új teherviselési aránya törvényes megerősitést nyerjen, a törvényjavaslat 2. §-a akként intézkedik, hogy a jövő év kezdetétől számítandó hatálylyal az adóvisszatéritések és kiviteli jutalmak felosztása azon elvnek érvényesítésével történjék, miszerint a magyar korona országai az adóvisszatéritésekböl és kiviteli jutalmakból csakis annyit viseljenek, a mennyi saját kivitelükre esik. Ebből az elvből folyólag, ugyancsak 1900. évi január 1-étől számítandó hatálylyal kimondandó lenne, hogy ha a czukorkiviteli jutalmak maximális összegét meghaladó kiviteli jutalmak fizettettek, a mely többleteket a czukoradó-törvény rendelkezései szerint a ezukorgyártelepek tulajdonosai visszatéríteni tartoznak, a magyar korona országai a visszatérítendő összegekben ugyanabban az arányban részesednek, a mely arányban viselik a czukorkiviteli jutalmakat. Az ekkép szabályozandó ügycsoportot illetőleg az eddigi állapot t. i. az volt, hogy az adóvisszatéritések és kiviteli jutalmak a monarchia két állama és a megszállott tartományok közt nem a valódi kivitel, hanem az adójövedelmek arányában viseltettek. Minthogy pedig az ipari termelést közvetlenül érintő fogyasztási adóink nyers jövedelme Ausztriának ugyanezen adókból eredő nyers jövedelméhez más arányban áll, mint az illető adótárgyakbeli kivitelünk Ausztriának hasonló kiviteléhez, ezen helyzet Magyarországra nézve a múltban azt eredményezte, hogy államkincstára a lejárt vámszövetség határozatának alkalmazása mellett őt illetéktelenül érő terhet viselt, mig a törvényjavaslat idézett rendelkezéseinek érvényesítése Magyarországra nézve ezen teherviselés tekintetében igazságosabb állapotot fog biztosítani. A 2. §. második bekezdésében foglalt rendelkezést az a körülmény teszi szükségessé, hogy a czukortermelési időszak a naptári évvel nem esik össze, minek folytán az 1900. évből a czukortermelési időszak végéig (július 31-éig) terjedő időre átmenetileg külön, számszerűen meghatározott felosztási kulcs volt alapul veendő. á 3. §-ban a kormány utasítást kér arra, hogy a vám- és kereskedelmi szövetség létesítése végett az osztrák kormánynyal a tárgyalásokat legkésőbb az 1901. évben indítsa meg. Ezen utasításból nem következik ugyan, hogy az Ausztriával korábban fennállott vámszövetségi viszony feltétlenül helyreállítandó, hanem kifejezést kivánunk adni annak, hogy a mennyiben meg vannak a feltételek arra nézve, hogy kereskedelmi szerződéseink lejárta előtt a vámszövetség az ország érdekeinek megfelelő, méltányos feltételek mellett a törvényben megállapított módon létesíthető, annak megkötésére készek vagyunk és törekedni fogunk. Minthogy pedig a vámszövetségből a két államnak vám- és kereskedelmi tekintetben a külfölddel szemben egységes eljárása következik, a törvényjavaslat 3. §-a a kormánynak utasítást ad arra is, miszerint a végett, hogy az idegen államokkal szemben elfoglalandó álláspontunk tisztáztassék és érdekeink kellőleg érvényre juttassanak, a tárgyalásokat az ausztriai kormánynyal szintén inditsa meg. A tárgyalandó anyag fontosságánál és nagyságánál, nemkülönben annál a követelménynél fogva, hogy a törvényhozásnak is legyen elég ideje a kormányok tárgyalásának eredményei felett határozni, a tárgyalások már az 1901. folyamán meginditandók. A 4. és 5. §-ban tervezett intézkedésekről, nemkülönben ez intézkedések indokairól már fentebb volt szerencsém megemlékezni. A 6. §. a végrehajtási záradékot tartalmazza.