Képviselőházi irományok, 1896. XXII. kötet • 601-639., CLXXVI-CCVI sz.

Irományszámok - 1896-617. Törvényjavaslat az értékpapir-forgalmi adóról

166 617. szám. Melléklet a 617. számú irományhoz. Indokolás, „az értékpapír-forgalmi adóról" szóló törvényjavaslathoz. A modern államok adórendszerében az egyenes adókon és a fogyasztási adókon kivtil, az adóknak még egy harmadik csoportozatával is találkozunk, mely forgalmi adó tudományos elnevezés alatt azzal a közös ismérvvel bir, hogy az alkalmilag, bizonyos jogcselekmények után, okiratok kiállításánál vagy hatósági szolgáltatások után szedetik be. A forgalmi adók elnevezése alatt a szolgáltatásoknak oly sokféle és oly különböző válfaja egyesül, hogy a tudományos elmélet a fogalom egyöntetű megállapításában és általános megokolásában eddigelé teljes megállapodásra nem volt képes jutni. Lényegükben a forgalmi adók kétségtelenül oly vagyoni adókként jelentkeznek, a melyek az egyes vagyonelemek forgalmára nehezednek, tekintet nélkül arra, hogy az egyes forgalmi aktusok nyereséggel járnak-e vagy sem. Ebbeli ismérvüknél fogva az adórendszerjdegészitése szempontjából a forgalmi adóknak fontos feladat jut; különösen ma, midőn a gazdasági fejlődés a forgalomnak mindinkább nagyobb jelentőséget kölcsönzött és az egész gazdasági élet ágyszólván az egyes forgalmi aktusok sorozatából áll. Ebben a modern gazdasági életben az ingó tőke rendkívül nagy jelentőségénél fogva az értékpapirforgalomnak és annak legnevezetesebb piaczának. a tőzsdének, mindinkább nagyobb és nagyobb szerep jut, de a tőzsdei forgalom tárgyát képező ingó tőke megadóztatása ezzel a fontos szereppel egyáltalán nem tartott lépést. Az illetékszabályokban több oly intézkedést találunk ugyan, mely a tőzsdei forgalommal kapcsolatban adókat állapit meg, igy nevezetesen az alkuszok naplóinak és kötleveleinek, a kereskedelmi könyveknek, leveleknek és számláknak, az előlegügyleteknek bélyegkötelezettsége kétségtelenül a tőzsdei forgalmat is érinti, de bizonyos, hogy ezzel szemben az ingatlan tőke forgalma sokkal súlyosabb tehernek van alávetve, főleg tekintettel arra is, hogy a tőzsdei forgalom rendszerint alakszerűtlen okiratok mellett, vagy egyáltalán minden okirat nélkül bonyolódik le. Ez a körülmény és az államháztartás növekedő szükségletei, Európa legn evezetesebb állámait az utolsó évtizedben a tőzsdei ügyletek rendszeres megadóztatására indították, a mi a tőzsde adó vagy az értékpapír-forgalmi adó megalkotásábau jelentkezik. Nálunk e kérdés a közvéleményt csak 1886 óta foglalkoztatja, a midőn ugyanis az 1885. évi május hó 29-ikéről kelt német birodalmi törvény hatása alatt Istóczy Győző képviselő