Képviselőházi irományok, 1896. XXII. kötet • 601-639., CLXXVI-CCVI sz.
Irományszámok - 1896-611. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról" szóló törvényjavaslat tárgyában
96 611. szám. 611. szám. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, „az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról" szóló törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Képviselőház! Az igazságügyi bizottság e javaslattal szemben egészen kivételes helyzetben volt, — a mennyiben álláspontját nem a javaslat alapelvei, hanem ennek parlamenti előzményei szabták meg s igy feladatát is nem a javaslat egészében való megbírálására, hanem esnpán arra irányozta, hogy annak mostani szövegezése megfelel-e a közismert pártközi egyezménynek, a mely tudvalevőleg kimondotta, hogy ezen javaslat általában a képviselőház által 1896-ban elfogadott szövegben s illetőleg az ebbe felveendő s külön is formulázott módositványokkal kiegészítve lesz, mielőbb törvényerőre emelendő. A bizottság kötelességének tartotta tehát szakszempontból való megvizsgálását annak, hogy a pártközi egyezmény vonatkozó pontozatai egyrészt az 1896-ban elfogadott szöveggel összhangzatos egészszé olvasztassanak egybe s aztán másrészt, hogy az ekkép kiegészített javaslat s közjogunk egyéb részei és büntetőjogunk rendszere közt az egység és szükséges összhang meglegyen és igy a törvény végrehajtása e tekintetben nehézségekbe majd ne ütközzék. Ekkép vonván meg feladatunk körét, — tartózkodtunk azou nagy elvi kérdések újbóli megvitatásától, melyek az ily, habár részleges parlamenti reformműtől máskülönben úgyszólván elválaszthatlanok, — de a melyek egyébként kifejezésre lettek juttatva már az ezen javaslatra vonatkozólag többszörösen benyújtott bizottsági jelentésekben s azonkívül az elvi viták a ház plenumában is oly behatóak voltak, hogy alig van a javaslatnak oly rendelkezése, a mely ne képezte volna már a legellentétesebb megvitatás tárgyát; — s ugyanezen okból tartózkodunk jelentésünkben is ily terjengős elvi fejtegetésektől, — annyival is inkább, mert a bizottság sem zárkózik el azon közóhaj elől, mely e javaslatnak mielőbbi életbeléptétől közéletünk egész irányára nézve üdvös hatást vár s azért azt semmivel — és igy fölösleges jogviták felidézésével sem akarja hátráltatni. fAzonkivül arról is meg van győződve a bizottság, hogy az úgynevezett pártközi egyezmény pontozatainak egész természete nem jogi, hanem politikai s azok súly4*o»tja_első sorban ezen pontozatok egész szellemében s ezeknek a politikai életre gyakorlandó átalakító következményeiben fekszik s ezért is ezeknek appretiálása csak másodsorban képez jogi feladatot. Irányoztuk tehát bírálati működésünket főleg arra, hogy a pactumbeli pontok — lényegük szoros
