Képviselőházi irományok, 1896. XXI. kötet • 560-600. sz.

Irományszámok - 1896-567. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése a mesterséges borok készitésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893. évi XXIII. törvényczikk végrehajtása iránt kiadott rendelet módositása tárgyában

72 567. szám. mester nevezi ki, a tagok másik felét pedig — szintén a törvényhatósági bizottság, esetleg a községi képviselőtestületek tagjainak sorából — a törvényhatósági közgyűlés választja. A bizottsági elnök és a bizottsági tagok kinevezése, illetőleg megválasztása háromhárom évre terjed, ugyanazok az egyének azonban újra kinevezhetők, illetőleg megválaszthatok. A bizottsági elnök és a bizottsági tagok ezen állása tiszteletbeli, tehát sem fizetéssel, sem díjazással (napidíjakkal, utazási vagy ügyviteli költségek megtérítésével stb.) nem jár. 32. §. A bor-ellenőrző bizottságok minden törvényhatóságban a jelen rendelet kiadása után tartandó legközelebbi törvényhatósági bizottsági közgyűlésen az egész országban mindenütt megalakitandók, és erről hozzám és a földmívelésügyi minister úrhoz jelentés teendő. 33. §. A bor-ellenőrző bizottságnak, valamint a bizottság minden egyes tagjának egyenként is feladata, hogy azon területen, a melyre a bizottság működése kiterjed, állandóan éber figyelemmel kisérje a bortermelési és borforgalmi viszonyokat abból a szempontból, hogy vájjon ott nem készittetnek-e, illetőleg nem hozatnak-e forgalomba olyan italok, a melyek az 1893 : XXIII. t.-cz., illetőleg a jelen rendelet rendelkezéseibe ütköznek. Mihelyt a bizottság bármely tagja e tekintetben alapos gyanúra okot szolgáltatható körülményeket észlel, vagy épen valamely tiltott cselekmény elkövetéséről tudomást szerez, erre a bizottság elnökét vagy ennek helyettesét figyelmezteti, s ha az elnök vagy helyettese a bizottsági taggal egy véleményben van, illetőleg az egy bizottsági tagtól vett figyelmeztetéshez hozzájárul, ezt az illetékes elsőfokú hatóságnak, akár szóval, akár Írásban, azonnal bejelenti. Ha az elnök egy bizottsági taggal az ettől vett figyelmeztetésre nézve nem értene egyet, tartozik erről az illető bizottsági tagot azonnal értesíteni. Ellenben ha ily figyelmeztetést nem egy bizottsági tag önmagában, hanem legalább két bizottsági tág együttes megállapodás alapján teszi, akkor az elnök a bejelentést az illetékes elsőfokú hatóságnak azonnal még akkor is megtenni tartozik, ha a figyelmeztetéssel nem is értene egyet. A bejelentésnél azonban, valamint általában mindenkor, kellő óvatossággal és tapintatossággal kell a bizottságnak, valamint az egyes bizottsági tagoknak eljárniok, egyrészt azért, hogy a gyanúsított egyének az ellenök tervezett eljárásnak neszét ne vegyék s azt meg ne hiúsíthassák, de másrészt azért is, hogy alaptalanul senki se gyanusittassék. Ezért a megbízás attól a bizottsági tagtól, a ki alaptalan feljelentéseket ismételten tesz, bármikor megvonható, s helyébe a szerint, a mint kinevezés, vagy választás utján jutott a bizottsági tagsághoz, a három évi időszak (1. a 31. §-t) még hátralevő részére új tag nevezendő ki, illetőleg választandó. 34. §. A bor-ellenőrző bizottság, illetőleg ennek elnöke vagy helyettese által tett bejelentés alapján az illetékes I. fokú hatóság — a nélkül, hogy a feljelentésre okot szolgáltató körülményeknek s a gyanú alaposságának előzetes mérlegelésébe bocsátkoznék — köteles azonnal, mihelyt a feljelentés megtörtént, a kihágási eljárást megindítani, s azt a jelen rendelet 14—19. §-aiban körülirt módon foganatosítani. Ha a bor-ellenőrző bizottság, vagy annak bármely tagja, a hatóság által a 14. §. értelmében foganatosítandó helyszíni szemlénél vagy a későbbi tárgyalásoknál jelen kivan lenni, ezt a hatóság meg nem tagadhatja.