Képviselőházi irományok, 1896. XXI. kötet • 560-600. sz.

Irományszámok - 1896-567. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése a mesterséges borok készitésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893. évi XXIII. törvényczikk végrehajtása iránt kiadott rendelet módositása tárgyában

I 58 567. szám. c) A viz használata csak a törkölybor (csiger, lőre) készítésénél van megengedve, ellenben a már kész, kierjedt törkölyborba (csigerbe, lőrébe) vizet keverni tilos. d)'k törkölybort (csigert, lőrét) csak törkölyborral (csigerrel, lőrével) szabad keverni (Összevegyiteni vagy házasítani), ellenben törkölybort (csigert, lőrét) természetes borral, ürmösborral vagy gyümölcsborral keverni (összevegyiteni vagy házasítani) tilos. e) A természetes bor kezelésénél tiltva levő s a jelen rendelet 2. §-ának utolsó bekezdésében emiitett anyagok használata a törkölybor (csiger, lőre) készítésénél és kezelésénél is tilos. E tekintetben csak a törkölybor (csiger, lőre) készítéséhez szükséges víz használata tekintetében van helye kivételnek, de csak a jelen §. G) c) pontjában emiitett korlátozással. D) Gyümölcsbornak a friss gyümölcs nedvéből, viz vagy czukrosviz hozzáadásával, természetes erjesztés utján előállított ital neveztetik. A gyümölcsbor azon gyümölcs szerint nevezhető el, a melynek nedvéből készül, pl. almabor, körtebor, ribizkebor, cseresnyebor stb. A gyümölcsbor készítésénél és kezelésénél kerülendő minden olyan eljárás és elnevezés, a mely azt eredményezhetné, hogy a gyümölcsbort a fogyasztó közönség a természetes borral összetéveszthesse. Ennélfogva a gyümölcsbor készítéséhez vagy kezeléséhez szőlőt, szőlőtörkölyt, szőlőmustot vagy mazsolaszőlőt, továbbá borkőt használni tilos, úgyszintén tilos a gyümölcsbort természetes borral vagy törkölyborral (csigerrel, lőrével) keverni (összevegyiteni, házasítani). A természetes bor kezelésénél tiltva levő anyagok használata — a viz kivételével — gyümölcsbor készítésénél és kezelésénél is tiltva van. A viz használatára nézve a jelen §. G) c) pontjában foglalt rendelkezés a gyümölcsborra is vonatkozik s arra is érvényes. Ellenben a jelen rendelet 2. §-ának A) 1—5. pontjaiban, továbbá ugyanazon §. 1., 2., 4., 5., 6., 7., 8. és 10. pontjaiban emiitett anyagok és eljáráspk a gyümölcsbor készítésénél és kezelésénél is meg vannak engedve. E) A jelen §-ban foglalt rendelkezések ellenére készített vagy kezelt pezsgő, szénsavas bor vagy habzó bor, ürmös, törkölybor és gyümölcsbor mesterséges bornak tekintendő, s ezzel teljesen ugyanazonos elbánás alá esik. 5. §. . • A jelen rendelet 4. §-ának A), B), G) és D) pontjaiban emiitett italok csakis az ott megállapitott elnevezések alatt raktározhatok és hozhatók forgalomba. (L. a törvény 3. §-át.) Erre vonatkozólag a következők rendeltetnek: a) A törkölybort vagy gyümölcsbort tartalmazó minden hordónak kifelé álló fenekén, vizzel le nem mosható s a hordó színétől feltűnően elütő festékkel, a hordóra festett (de semmi esetre sem krétával jegyzett vagy irt) és könnyen olvasható »TÖRKÖLYBOR«, illetőleg »GYÜMÖLCSBOR« jelzéssel kell ellátva lennie. Ha az illető hordó űrtartalma tiz hektoliternél nem nagyobb, akkor az előirt jelzést alkotó betűknek legalább hat centiméter magasaknak és legalább egy centiméter vastagoknak, a tiz hektoliternél nagyobb hordókon pedig legalább tiz centiméter magasaknak és legalább két centiméter vastagoknak kell lenniök. b) Ha a törkölybor vagy gyümölcsbor zárt (ledugaszolt) palaczkokban vagy más zárt edényekben tartatik vagy hozatik forgalomba, az illető palaczkok vagy más edények olyan czímlapokkal (vignettákkal) látandók el, a melyeken a »törkölybor«, illetőleg a »gyümölcsbor« elnevezés világosan és könnyen szembeötlő módon van feltüntetve. Ezeknek a czímlapoknak legalább 80 •- centiméter nagyságúaknak kell lenniök, s a palaczkra (vagy más edényre) a szokásos módon, jó erősen akként ragasztandók fel, hogy arról csakis leáztatás utján legyenek eltávolíthatók.