Képviselőházi irományok, 1896. XXI. kötet • 560-600. sz.

Irományszámok - 1896-571. Jelentése a m. kir. kormánynak azokról az intézkedésekről, a melyeket az a körülmény tett szükségessé, hogy egyes törvényjavaslatok 1898. végeig törvényerőre nem emelkedhettek

571. szám. 127 Hogy a kormány törvényhozási felhatalmazásának kérdése miként fog megoldatni, az első sorban politikai kérdés, a melybe az állami számvevőszéknek ez idő szerint beleavatkozni, vagy a melyben állást foglalni sem jogában, sem hivatásában nem áll. Másrészt azonban az állami számvevőszék, mely a ministeriumtól független önálló hatáskörrel bir, azon helyzetbe jutott, hogy az 1870 : XVIII. törvényczikken alapuló közjogi felelőssége alapján intézkedjék az állam bevételeinek és kiadásainak, az államvagyonnak és államadósság kezelésének folytatólagos hatályos ellenőrzése iránt, s kétségtelen, hogy addig is, a mig a kormány felhatalmazásának kérdése törvényhozási utón megoldást nyer, érintetlenül fennáll az állami számvevőszéknek felelőssége, mely az 1870. évi XVIII. törvényczikk szerint nemcsak törvényellenes eljárásért, hanem első sorban minden mulasztásért terheli. Ezen felelősségnél fogva kötelessége az állami számvevőszéknek ellenőrzési feladatát és hivatását folytatólag teljesíteni, munkáját háborittatlanul tovább folytatni. Kötelessége ez nemcsak törvényeinknél fogva, de azért is, mert mint a törvényhozásnak ellenőrző közege egy pillanatig sem hagyhatja az ország pénzügyi kezelését ellenőrzés nélkül és legkevésbbé akkor, a midőn a kormány törvényhozási felhatalmazás nélkül a saját felelősségére jár el. Ez a kötelessége a függőben maradt kérdések mellett nemcsak nem szűnt meg, hanem éppen a fenforgó viszonyok miatt még fokozottabb gonddal kell azt teljesítenie. Az állami számvevőszék tehát eddigi törvényeink és nevezetesen az 1870. évi XVIII., az 1880. évi LXVI. és az 1897. évi XX. törvényczikkek alapján tekintet nélkül az ország politikai viszonyaira törvényszerűen folytatni fogja ellenőrző kötelességét addig is, a mig a törvényhozás bölcsességének sikerülni fog a függő kérdéseket egyik vagy másik irányban megoldani. Kötelessége ez azért is, hogy annak idejében, midőn a megoldás időpontja elérkezik, az állami számvevőszék saját ellenőrzési és nyilvántartási adatainak alapján bármikor teljes és hű képét nyújthassa az ország ez idő alatti államháztartási, pénzügyi és közvagyoni állapotának, számviteli kezelésének. Ebből kiindulva, nem szükséges ugyan az állami számvevőszék tisztviselői karát külön felhívni vagy utasítani, hogy kötelességét és hivatalos teendőit továbbra is pontosan teljesítse, de szükségét látom annak, hogy e kötelességteljesítés irányára rámutassak. E tekintetben pedig útmutatóul szolgálnak törvényhozásunk harmincz éves gyakorlata és törvényeinknek egyes intézkedései is, a melyek szerint, ha egy évnek költségvetése idejekorán nem volt letárgyalható, a további kezelés és ellenőrzés mindaddig, mig az új költség, vetési tőrvény életbe nem lépett, az előző évi költségvetési törvény alapulvétele mellett eszközöltetett. Ennek alapján rendelem tehát, hogy a törvényhozásnak további intézkedéséig a "számvevőszék ügyosztályai és tisztviselői az ellenőrzést és nyilvántartást az eddigi módon az 1898. évre érvényben volt költségvetési törvény alapján és keretében teljesítsék. Miről a fő- és ügyosztályok és azok utján a tisztviselői kar ezen határozattal értesíttetnek. Budapesten, 1899. évi január hó 1-én. E rendeletemet azzal van szerencsém a tisztelt Háznak bejelenteni, hogy ez intézkedésemet jóváhagyólag tudomásul venni méltóztassék. Budapesten, 1899. évi január hó 1-én. Makovszky István s. k, elnök.