Képviselőházi irományok, 1896. XXI. kötet • 560-600. sz.
Irományszámok - 1896-561. Törvényjavaslat az 1898. évi I. és XV. törvényczikkek némely intézkedései hatályának fentartásáról
6 561. szám. teszi, hogy a javaslatoknak idejében való törvényerőre való emelkedését egyedül a rendelkezésre álló idő elégtelen volta akadályozza, a mai statusquo meghosszabbítását a törvényhozásnál javaslatba hozni kész: minthogy végül az ország közgazdasági érdekei, ugyanazok, a melyek a már beterjesztett javaslatok mellett szólnak, a mai állapot elvi alapjainak zavartalan fentartását javasolják: a kormány a tisztelettel előterjesztett törvényjavaslat szerint azt ajánlja, hogy a vámés bankügy, valamint az ezekkel összefüggő egyéb kérdésekre, nemkülönben a szeszcontingensre, annak az egyes szeszfőzdék között leendő felosztására, végül a czukorado tételeire és a kiviteli jutalomra vonatkozó mai törvényes intézkedések hatálya a magyar törvényhozás egyoldalú intézkedése által, de természetesen az alatt a feltétel alatt, hogy az ez intézkedéseknek megfelelő jelen állapot és a viszonosság a monarchia másik államában szintén változatlanul fenmarad, továbbra is fentartassék. Ez a rendezés a vám- és bankügyre és az ezekkel összefüggő kérdésekre nézve legkésőbb 1899. évi június 30-ikig, a fogyasztási adókra nézve pedig, — tekintettel arra, hogy e rendezésnél az ipar érdekeire való tekintettel a termelési időszakokra is figyelemmel kell lennünk, — a törvényhozás további intézkedéséig szólnának. A határidőnek ily megállapítása azonban nem képez akadályt, sőt a javaslat 3. §-ában egyenes rendelkezés van tervbe véve arra, hogy mihelyt a beterjesztett javaslatok alkotmányos tárgyalása befejeztetik, azok évközben törvényerőre emelkedhessenek s az ideiglenes rendezést felválthassák. Ez által a törvényjavaslat az a jellege, hogy az intézkedés tisztán a tárgyalás időtartamára szóló törvényes intézkedésre czéloz, határozott kifejezésre kerül. A hónapban megállapítandó időtartamot a javaslatok száma és fontossága s az a körülmény indokolja, hogy a törvényhozás munkássága nem szoritkozhatik pusztán a beterjesztett úgynevezett kiegyezési javaslatok tárgyalására, hanem közben elkerülhetlen lesz az állami élet egyéb, folyó szükségleteinek kielégítéséről is gondoskodni. Abból, hogy a tervezett intézkedés a magyar törvényhozásnak egyrészt egyoldalú, másrészt feltételes intézkedése, következik, hogy arra az időtartamra, a mely alatt ez az intézkedés hatályban van, gondoskodni kell arról az eshetőségről is, hogy a megfelelő mai állapot és a viszonosság a monarchia másik államában változást szenved. E végből az 1898. évi I. tőrvényczikk 3. §-ának 4., 5. és 6. pontjaiban foglalt intézkedések érvénye szintén fenn lenne tartandó. Budapesten, 1898. évi deczember hó 22-én. Beadja: Báró Bánffy Dezső s. h, m. hir. ministerelnők.
