Képviselőházi irományok, 1896. XIX. kötet • 474-530. CLIV-CLXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-CLV. 1898. évi XIV. törvényczikk a lelkészi jövedelem kiegészitéséről

CLV. szám. 275 A terménybeli és munkabeli szolgáltatások pénzértékét a helyi viszonyoknak megfelelően az utolsó öt évi (1893 — 1897.) átlag szerint a felekezeti hatóságok meghallgatása után a kőzhatósági közegek állapítják meg és az ilyképen megállapított jövedelem egyhatod (Í/Ö) része behajtási költség czímén levonandó. Ezen rendelkezés az első rendezés alkalmával annyiban mellőzhető, a mennyiben a vallás- és közoktatásügyi minister a törvény hatálybalépte előtt a felekezeti hatóságok jóváhagyása mellett beszolgáltatott értékbecslési adatokat elfogadhatóknak találja. A terménybeli és munkabeli szolgáltatások pénzértékének megállapítása mindenkor csak tíz évre szól, ennek elmultával ujabb megállapítás eszközlendő. 5. Az avatási és temetkezési stóladíjakból, valamint egyáltalán az egyházi cselekvényekért a jogszokás alapján követelhető díjakból (pl. házszentelési koledából) befolyó jövedelem, melyet az egyházi hatóság az utolsó öt évi (1893—1897.) átlag szerint állapit meg és igazol. Az esketési és keresztelési stóladíjak felszámítás tárgyát nem képezhetik. 6. A misestipendiumok, istentiszteleti cselekvények végzése czéljából tett és egyéb alapítványok kamatjövedelme. Ezen jövedelem csak akkor lesz beszámítható, ha a beszámítást az alapítólevél nem tilalmazza.." 7. A politikai község (város) házi pénztárából, az egyházmegyei vagy bármely más közalapból kongrua-kiegészités, állandó segély, lótartás vagy bármely más czímén húzott jövedelem. 8. A helybeli templomvagyon (fabrica) jövedelmi többlete, a mennyiben az a fennálló szabályok szerint a lelkész javadalmazására fordítható. H. Levonandó kiadások: 1. A lelkész által élvezett jövedelmekre kirótt állami, törvényhatósági, községi és egyéb, valamely törvényben gyökerező közterhek, továbbá a vízszabályozási költségek, valamint az országos és az egyházmegyei gyámintézeti, nyugdíj és egyéb alapok számára teljesítendő rendes évi fizetések. 2. A lelkészi jövedelmet bizonyos kötelezettség czímén terhelő fizetések, u. m. a segédlelkész (segédlelkészek) ellátása, az ingatlanokra felvett kölcsönök törlesztése, a lótartási átalány és a fuvarköltség. A segédlelkész tartásáért személyenként 500 koronánál több fel nem számitható; lótartási átalány és fuvarköltség czímén 400 koronánál több le nem vonható. 3. Azon mise- és istentiszteleti alapítványok jövedelme, a mely misék és istentiszteleti cselekmények elvégzését a lelkész másoknak átengedni kénytelen. Az elvégezhető misék és egyéb istentiszteleti cselekmények számát az egyházmegyei főhatóság (püspök) állapítja meg és igazolja. Ellenben nem vonhatók le a személyi ellátás (háztartás) körébe tartozó, úgyszintén a földbirtok kezelésével járó, valamint a lelkészség! épületek jókarban tartásából eredő kiadások. 12. §. A jövedelmek és kiadások bevallásának és igazolásának módozatait a vallás- és közoktatásügyi minister a felekezeti hatóságok meghallgatásával rendeleti utón állapítja meg. 13. §. A vallás- és közoktatásügyi ministernek jogában áll vallásfelekezetek által közölt adatok helyességéről a közigazgatási közegek utján is meggyőződést szerezni. 35*