Képviselőházi irományok, 1896. XIX. kötet • 474-530. CLIV-CLXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-524. A pénzügyi bizottság jelentése "a magyarországi városok és községek fogyasztási adó természetű jövedelmeinek ideiglenes rendezéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában

524. szám. 237 szerinti húsfogyasztási adó 25 százalékát meg nem haladó húsfogyasztási adópótlékot szedhessenek be. Ugyancsak megengedheti a belügyminister a pénzügyministerrel egyetértőleg az egyes községeknek és városoknak, hogy az ott fogyasztott égetett szeszes italok és folyadékok után, a mennyiben azoknak alkoholtartalma a közönséges százfokú szeszmérővel közvetlenül megállapítható, hektoliterfokonkint tiz (10) fillért meg nem haladó, a mennyiben pedig alkoholtartalmuk közvetlenül meg nem állapitható, literenként nyolcz (8) fillért meg nem haladó, községi, illetve városi szeszfogyasztási adópőtlékot szedhessenek. A szeszadótörvény szerint az államadó alól mentes égetett szeszes folyadék községi pótíékadó alá nem vonható. Ha valamely város az 1899. évi január hó 1-je előtt kormányhatósági engedélylyel a fentiek szerint engedélyezhetőnél magasabb városi szeszfogyasztási, illetőleg bor- és húsfogyasztási adót szedett be, a belügyminister a pénzügyministerrel egyetértőleg megengedheti, hogy a szeszfogyasztási adópótlékot a jövőben is az 1899. évi január hó 1-je előtti tételekben szedhesse be. A mennyiben az állami boritaladó és húsfogyasztási adó beszedési joga valamely községben vagy városban bérbeadatik, az illető község vagy város által szedhető bor- és húsfogyasztási adópótlék beszedési joga mindig a fent emiitett állami adókkal együttesen adandó bérbe. A község vagy város kérelme folytán a szeszfogyasztási adőpótlék beszedési joga is az állami borital és húsfogyasztási adókkal együttesen adható bérbe. A bor-, hús- és szeszfogyasztási adópótlékok fizetésére vonatkozó határozmányok a belügyminister által a pénzügyministerrel egyetértőleg jóváhagyandó szabályrendeletekben állapitandók meg. Ezekben a szabályrendeletekben az eljáró közegekre és az adópótlékok megrövidítése miatt indítandó büntető eljárásra, valamint az ily esetekben ítélkező bíróságokra és hatóságokra nézve kiterjeszthetők azok a törvényes határozmányok, a melyek a boritaladó és húsfogyasztási adó tekintetében fennállanak. 4- §• Ha valamely törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett tanácsú város, a mely az állami boritaladó és húsfogyasztási adó beszedési jogát megváltotta vagy bérbe vette, a pénzügyi közegek által felülvizsgálandó és ellenőrizendő hiteles számadatokkal beigazolja, hogy daczára annak, hogy a fent emiitett adók beszedési jogát helyesen és törvényesen gyakorolta, s daczára annak, hogy a fentiek szerint részére engedélyezhető bor-, hús- és szeszfogyasztási adó-pótlékokat beszedi és e beszedési jogot helyesen és szabályszerűen gyakorolja; ezekből a beszedési jogokból mégis kevesebb jövedelmet élvez valamely évben, mint a mily jövedelme az állami ital-fogyasztási és italmérési adó beszedési jogának megváltásából vagy bérletéből és az állami adók tárgyát képező fogyasztási czikkek után akkor szedett városi fogyasztási adókból, beviteli díjakból stb. az 1895., 1896. és 1897. évek valamelyikében összesen volt: akkor mindaddig, mig a községek és városok pénzügyei törvényhozási utón gyökeresen rendeztetni nem fognak, az illető város a m. kir. államkincstárból méltányos segélyezésben részesítendő, a mely segély összege azonban a fennebb emiitett években a város által élvezett legmagasabb bevétel összegét semmi esetre meg nem haladhatja. A városok pénzügyeinek rendezése alkalmával ezek a segélyezések kártalanítás tárgyát nem fogják képezni. A pénzügyi hatóság jogosítva van ily városokban a borital- és húsfogyasztási adó, továbbá a különféle fogyasztási