Képviselőházi irományok, 1896. XIX. kötet • 474-530. CLIV-CLXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-523. A pénzügyi bizottság jelentése "az égetett szeszes folyadékok után járó vámról, a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készitett sajtolt élesztőnek megadóztatzásáról szóló 1888. évi XXIV. törvényczikk módositása és a szeszitalmérési adó megszüntetése tárgyában" benyujtott törvényjavaslatról

232 523. szám. A külön kiviteli jutalmakat mindenik államterület az ezen külön jutalom iránti igény mellett eszközölt saját kivitele arányában maga önállóan fedezi. 104. §. Illetékesség kihágási esetekben. A jelen törvény határozmányai ellen elkövetett kihágások fölött, a mennyiben az 1883 : XLIV. t.-cz. 104. §-a értelmében a rendes eljárás abbanhagyása nem engedélyeztetett, 1. ha a pénzbüntetés a megrövidített vagy a megrövidítés veszélyének kitett adó többszörösében van megállapítva, az 1871 : LXVI. t.-cz. által megjelölt elsőfolyamodású törvényszékek és az 1890 : XXV. t.-cz. alapján szervezett kir. ítélőtáblák, utóbbiak mint másodés utolsó fokú bíróságok; 2. minden más esetben, valamint abban az esetben is, ha a bíróság az 1883 : XLIV. t.-cz. 106. §-a alapján a felet az államkincstár megrövidítését czélzó szándék hiánya miatt felmenti, és ezen okból a fenforgó kihágási ügy csak mint szabályellenesség büntetendő, a pénzügyministerhez intézendő felebbezés fentartásával a pénzügyigazgatóságok határoznak. Horvát-Szlavonországokban a jelen §. 1. pontja alatti esetekben az 1871 : LXIV. t.-cz. által fentartott pénzügyi törvényszékek illetékesek. A jelen §. 2. pontja alapján jogérvényes határozattal kiszabott pénzbüntetésnek szabadságvesztés-büntetésre való átváltoztatására nézve az 1894. évi XV. t.-cz. 14. §-a nyer alkalmazást. • • II. c z i k k. A szeszforgalmi adó megszüntetése. A szeszforgalmi adóról szóló 1898. évi XVI. t.-cz. hatályon kivül helyeztetik azzal, hogy az annak határozmányai ellen elkövetett s jogérvényes ítélettel, illetőleg határozattal még el nem döntött kihágási esetek még az 1898. évi XVI. t.-cz. határozmányai alá esnek. III. czikk. E törvény kiterjed a magyar korona országainak egész területére, és a mennyiben kifejezetten máskép nem intézkedik (103. §.), 1899. évi szeptember hó elsején lép életbe. Az 1888 : XXIV. t-cz. ellen a jelen törvény életbelépte előtt elkövetett azok a kihágások, melyek jogérvényes határozattal még el nem intéztettek, a mennyiben jelen törvény enyhébb büntetési határozatokat tartalmaz, a jelen törvény alapján birálandók el. IV. czikk. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister és igazságügyminister, Horvát-Szlavonországokra nézve a pénzügyminister, ki e tekintetben egyetértőleg Horvát-Szlavón és Dalmátországok bánjával jár el, bizatik meg.