Képviselőházi irományok, 1896. XIX. kötet • 474-530. CLIV-CLXXIII. sz.
Irományszámok - 1896-523. A pénzügyi bizottság jelentése "az égetett szeszes folyadékok után járó vámról, a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készitett sajtolt élesztőnek megadóztatzásáról szóló 1888. évi XXIV. törvényczikk módositása és a szeszitalmérési adó megszüntetése tárgyában" benyujtott törvényjavaslatról
222 523. szám. a) az üzletbe veendő főzőkészülék számát; b) az üzlet kezdetének és befejezésének hónapját, napját és óráját; c) abban az esetben, ha fogyasztási adóval terhelt szesz vétetnék finomítás alá, valamint abban az esetben is, ha a szesz likörök vagy másnemű oly szeszes folyadékok készítésére fordíttatnék, melyeknek alkoholtartalma a szeszmérővel meg nem állapitható: a szeszben foglalt alkohol menyiségét és utóbbi esetben azokat az adatokat is, melyek a szesz után járó adó lefizetését, illetőleg hitelezését igazolják. Ilyen igazolás azonban nem kívántatik akkor, ha a szesz kivitelre való adómentes felhasználásának (6. §.) lehet helye. A bejelentésnek egy egész havi időszakra kell kiterjedni. A bejelentésnek az átnyujtás hivatalos igazolásával ellátott egyik példánya a vállalkozónak saját igazolására visszaadatik. E bejelentéstől fölmentvék azok a gyógyszerárúsok, a kik sem égetett szeszes folyadékok termelésével, sem ilyeneknek eladásával nem foglalkoznak, de csak abban az esetben, ha oly lepároló készülékeket használnak, melyek bejelentésére nem kötelezvék (22. §.), vagy a melyeknek főzőkazánja 25 liternél nem nagyobb űrméretű. Mindazonáltal az ilyen gyógyszerárúsok is jövedéki ellenőrzés alatt állanak. Ezenkívül felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy nyilvános intézeteket és vegyészeti kísérleti állomásokat a saját czéljaikra alkalmazott lepároló készülékek bejelentése alól felmenthessen. 77. §. Égetett szeszes folyadékok töraényitéssel és nemesítéssel együttes termelésének tilalma és föltételes engedélyezése. Azoknak a szeszfőzdéi vállalkozóknak, a kik a termelési adót átalányozás vagy megváltás utján fizetik, a szesznek adómentes töményitése csak abban az esetben engedtetik meg, ha az e czélra használandó főzőkészülék olyan helyiségben van felállítva, mely a szeszfőzdének a czefre készítésére és kifőzésére rendelt helyiségeivel sem ajtók vagy ablakok, sem csatornák vagy csövek által vagy bármely más módon összekötve nincs, és e mellett ha a töményitéskor (rektifikácziékor) a töményitendő égetett szeszes folyadék a százfokú szeszmérő szerint legalább 30 foknyi alkoholtartalommal bir. A termelési adó alá eső oly szeszfőzdéknek azonban, a melyekben a termelt alkoholmennyiség s?eszmérögép jelzése alapján vagy gyüjtö-edény alkalmazása mellett állapittatik meg, az államkincstár biztosítására szükséges feltételek és ellenőrzési intézkedések mellett megengedhető, hogy saját szesztermel vényüket a szeszmérőgéppel vagy gyüjtő-edénynyel összekötött főzőkészülékükön adómentesen töményithessék. Azoknak a szeszfőzdéknek, melyekben a termelt alkoholmennyiség a tényleges termelvény alapján a szeszmérőgép jelzései szerint állapittatik meg, az égetett szeszes folyadékoknak töményitése csak a következő feltételek mellett engedtetik meg: 1. a töményitő készülékhez tartozó csöveknek, melyek gőz vagy folyadékok vezetésére rendelvék, külön festéssel kell ellátva lenniök; 2. a szeszfőzde erjedényei s főzőkészülékei és a töményitő készülék között közvetlen csőösszeköttetésnek nem szabad lenni; 3. a töményitő készülék töltésére csak olyan csővezetékek alkalmazhatók, a melyek szükség esetében biztos hivatalos zár alá helyezhetők, és melyekbe a közönséges czefre átbocsátásának megakadályozására átlyukasztott fémlap illesztendő be. Ilyen csővezeték csak kettő lehet, melyek közül az egyik a szesznek a szesztartályból, vagy a nyers-szesztartályből közvetlenül való bevezetésére, a másik pedig a víz bevezetésére
