Képviselőházi irományok, 1896. XIX. kötet • 474-530. CLIV-CLXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-523. A pénzügyi bizottság jelentése "az égetett szeszes folyadékok után járó vámról, a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készitett sajtolt élesztőnek megadóztatzásáról szóló 1888. évi XXIV. törvényczikk módositása és a szeszitalmérési adó megszüntetése tárgyában" benyujtott törvényjavaslatról

204 523. szám. literig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 10 koronát és 2 hektoliterig terjedő átlagos napi alkohol termelésnél 12 koronát tesz; b) ha azonban e beszámításnak helye nincs, 4 hektoliteren felül 7 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 4 koronát, 2 hektoliteren felül 4 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 6 koronát és 2 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 8 koronát tesz. 2. Mezőgazdaságinak az a szeszfőzde tekintetik, melynél a következő feltételek együttesen megvannak: a) Az illető szeszfőzdének valamely mezőgazdasággal akként kell összekötve lennie, hogy kizárólag vagy legnagyobb részben e mezőgazdaság terményeiből nyerje a szesztermeléshez szükséges anyagokat; viszont a szesztermelésnél nyert moslékot mint takarmányt vagy legalább is az e moslékon hizlalt marhától származó trágyát ennek a mezőgazdaságnak szolgáltassa. b) A szeszfőzdének üzletterjedelme az egyes havi bejelentési időszakokban naponként átlag 7 hektoliter alkohol termelését meg nem haladhatja és annak a mezőgazdasághoz tartozó szántóföldek, rétek és legelők területéhez olyan arányban kell állania, hogy a havi bejelentési időszak egy-egy üzleti napjára eső átlagos alkoholtermelés hektáronként 3 liter alkoholt meg ne haladjon. c) Az egy-egy termelési időszakban termelt alkohol összes mennyisége 1680 hektoliter alkoholt meg nem haladhat. A 2. a) alatt meghatározott ama feltételtől, hogy valamely mezőgazdasági szeszfőzde egészben vagy legnagyobb részben a vele összefüggő mezőgazdaság terményeiből nyerje a szesztermeléshez szükséges anyagokat, csakis abban az esetben tekinthetni el, ha e feltétel teljesítését köztudomású rósz termés akadályozza. A fennebbi határozmányok hasonszerű alkalmazást nyernek az olyan szeszfőzdéknél is, melyeket valamely szövetkezet tart üzletben, ha e szövetkezet tagjai mezőgazdaságoknak tulajdonosai vagy haszonbérlői s itt a szövetkezet valamennyi tagjának mezőgazdaságaihoz tartozó szántők, rétek és legelők összes területe beszámitandó. A ki igényt tart arra, hogy valamely szeszfőzde a mezőgazdaságiak közé soroztassék, tartozik ebbeli igényét a pénzügyigazgatóságnál bejelenteni s egyszersmind hitelt érdemlő módon kimutatni, hogy a fennebbi feltételek megvannak. 8. §. Jutalom és adóvisszatérités a szesz kivitelénél. Ha szesz, melyet adó terhel, az adó leírásának igénybevételével hordókban vagy más tartályokban és legalább is egy hektoliter mennyiségben a vámvonalon át kivitetik: literenként annak minden hektoliterfoka után 10 fillérnyi kiviteli jutalom engedélyeztetik.Likőrnek a vámvonalon át való kivitelénél, ha a küldemény hordókban vagy palaczkokban legalább is 25 litert tartalmaz : a kiviteli jutalom literenként 372 fillérrel számíttatik. Egy és ugyanazon csomag azonban csak egyenlő nagyságű és alakú palaczkokat tartalmazhat. A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy az osztrák pénzügyministerrel egyetértve a kiviteli jutalmakat időlegesen vagy állandóan leszállíthassa, avagy a kiviteli jutalmak engedélyezésére vonatkozó határozmányokat teljesen is hatályon kivül helyezhesse, mihelyt más oly országok, melyek a szeszkivitelnél jelenleg jutalmakat engedélyeznek, ezeket a jutalmakat mérséklik vagy megszüntetik. Az olyan szesz után, melyet adó nem terhel, ha legalább 50 liter mennyiségben a vámvonalon át, kivitetik, a fennebbi jutalmon kivül minden liter alkohol után adóvisszatérités fejében 50 fillér engedélyeztetik.