Képviselőházi irományok, 1896. XIX. kötet • 474-530. CLIV-CLXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-489. A pénzügyi bizottság jelentése "a magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről" szóló törvényjavaslat tárgyában

140 489. szám. kisérné, nem lehet oly mérvű, hogy annak elhárítása ezéljából már bárminő kedvezőtlen szövetséget el kelljen fogadni; ellenkezőleg, Magyarország törvényhozása csak oly szövetség megkötéséhez járulhat, a mely, a mig egyrészt nyersterményeink kivitelét biztositja, másrészt iparunknak fejlődését sem nyűgözi le. A kérdés valamely concret szövetségi javaslattal szemben mindig az, hogy megfelel-e ezen feltételeknek vagy sem. Ebből a szempontból birálta a bizottság ezen javaslatot. Az tagadhatatlan, hogy az esetleges gazdasági különválás és a viszonyoknak innen származó megrendülése nemcsak Magyarországnak okozna kárt, hanem az osztrák iparra is oly csapást mérne, a melyet az alig volna képes kiheverni. Ezen körülmény azonban, a mig egyrészről arra utal, hogy mind a két félre nézve lehetőleg méltányos feltételek érvényesitendők, másrészről Magyarország legsajátabb érdeke szempontjából sem lehet közömbös, mivel szükségképen visszahatna reánk az által, hogy gyengitené fogyasztó erejét és képességét annak a piacznak, a mely ez idő szerint nyersterményeink előtt természetszerűen nyitva van. Egy Kelet felé elzárkózott, Nyugat felé forgalmilag elzárt terület épen olyan helytelen gazdasági politika eredményét képviselné Magyarországra, mint a milyen káros lenne O Felsége többi országaira és tartományaira nézve az, hogy lemondjanak iparczikkeik természetes éá biztos piaczárói s élelmi nyersterményeiket oly területről szerezzék be, a melynek irányában megfelelő kivitelük nem volna lehető. Azon érvet sem tekintheti döntőnek a pénzügyi bizottság, mintha csupán védvámokkal lehetne ipart fejleszteni s a nemzeti munkának változatos teret nyitni. Ellene mond ennek a történelem is, napjainknak tapasztalata is; sőt az ipar fejlődése, valamint a mezőgazdasági termények minél kedvezőbb értékesítése egyaránt lehetőleg tágas vámterületet igényelnek; s különben egyenlő feltételek mellett a nagyobb gazdasági terület mindig előnyben részesítendő a szűkebb felett. Az előterjesztett törvényjavaslat intézkedéseiben pedig az ország közgazdasági tovahaladásának e feltételeit egyátalán nem látja a pénzügyi bizottság kizártaknak, sőt meggyőződött arról, hogy a jelenleg fennálló viszonyok tekintetében fenforgó panaszok és igények túlnyomó részben orvoslást s kielégítést találnak. A részleteket illetőleg e tekintetben a pénzügyi bizottság utal az e javaslatot a t. Ház előtt képviselni hivatott közgazdasági bizottság jelentésére, a melyhez csatlakozik, — minthogy a részleteket is változatlanul elfogadta. Az azok tárgyalása közben fenforgott két mozzanatot azonban a tisztelt Ház elé terjeszteni szükséges. A vám- és kereskedelmi szövetség II. és III. czikkét illetőleg a ministerelnök a hozzá intézett kérdésre kijelentette, hogy a posta- és távirdaszerződések ügyében a magyar kormány ma is teljesen önállóan s közvetlenül jár el s intézkedik. A postaszerződéseket az eddigi gyakorlat szerint a magyar állam nevében a magyar kormány képviselői által külön iratnak alá. A pénzügyi bizottság ezen nyilatkozatot tudomásul vette. A IV. czikknek az őrlési forgalom megszüntetését illető intézkedése tekintetében a pénzügyi bizottságban felmerült aggályokkal szemben, hogy ezen intézkedések az őstermeléssel közvetlen kapcsolatban álló őrlési iparra és közvetve a búzaárak alakulására káros befolyást fognak gyakorolni, a kereskedelemügyi és földmívelésügyi ministerek ismételték az indokolásban foglalt nyilatkozatot, hogy a hátrányokat, a melyek a malomiparra s közvetve a buzaárképződésre ezen intézkedésből származhatnak, közigazgatási rendszabályokkal ellensúlyozni, s a fenyegetett érdekeket megfelelően támogatni fognak igyekezni s e kijelentést a pénzügyi bizottság tudomásul vette. Ezek szerint a pénzügyi bizottság a 388. számú törvényjavaslatot a tisztelt képviselőháznak úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadásra ajánlja. Kelt Budapesten, 1898. évi október hó 14-én. Széli Kálmán s. k, Pulszky Ágost s. k., a pénzügyi bizottság elnöke. a pénzügyi bizottság előadója.