Képviselőházi irományok, 1896. XIX. kötet • 474-530. CLIV-CLXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-474. A pénzügyi bizottság általános jelentése az 1899. évi állami költségvetésről

4 474. szám. 1 hető javulására, sem a két évi időköz fejlődésére, üzemekben és közszolgáltatások jövedelmében nincs számitva; eltekintve attól, hogy némely adók természetes fejlődése is jelentékeny emelkedéssel kecsegtet; de a mit nem czélszerű a költségvetés fedezetébe beszámítani, a mint hogy ez az előirányzat nem is teszi. De ha igy megbízhatunk az előirányzatban; ha megnyugvással, sőt örömmel látjuk az államháztartás egyensúlyának biztos fentartását, annak minden irányban való terjeszkedése és fejlődése daczára is; nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a nemzet nagy "erő fesziléseket tesz közterheinek elviselésére, és hogy ezek a közterhek sok tekintetben sem igazságosak, sem arányosak. Ezért sürgetjük mindig az adóreformot. A fogyasztási adókban, az állam jövedelme polgárai összes fogyasztása után, úgy látszik, biztosítva lesz, sőt az italmérési adóban megszűnvén . a bérleti rendszer, — sok panasznak forrása dugul be. — Minthogy egyúttal kilátásba helyezte a pénzügyminister, hogy a városok és községek pénzügyi érdeke meg lesz óva a fogyasztási adóreformnál: örömmel jegyezzük fel azt a nagy elvet, hogy állami szempontból kell figyelemmel lenni a törvényhatósági és községi pénzügyekre is, mert tudjuk, hogy nemcsak és nem annyira az állami, mint a községi, törvényhatósági, vízszabályozási és egyházi terhek képezik a nép megterheltetésének és aránytalan teherviselésének főforrását; tehát adóreformjainknál és állami intézkedéseinknél jövőre kiváló figyelemmel kell lenni ezen terhekre is. Ebből a szempontból indul ki a pénzügyminister az egyenes adók reformjának előkészítésénél is. Az erre vonatkozó előtanulmányokból két kötet jelent meg. Az első: a földadóval ; a második: a házadóval foglalkozik, részletes és beható adatokat adván a teherfelosztás, a jövedelmi viszonyok és társadalmi, vagyoni tagozatok szempontjából. A harmadik kötet megjelenését legközelebbre helyezte kilátásba a pénzügyminister; ez a kereseti adóra vonatkozó megfelelő adatokat fogja tartalmazni, a harmadik osztályú kereseti adó kivételével, mely külön mélyreható tanulmányt igényel, — mi szintén még ez évben meg fog jelenni. Ezen a nyomon fog haladni a többi előtanulmány is, mit mi helyesnek és szükségesnek tartunk, hogy alaposan legyen feltárva a tényleges helyzet minden viszonylatában, mert csak ezek ösrnerete mellett lehet még a helyes elvi reformot is helyesen alkalmazni. Csak az az óhajunk, hogy ez az alaposságnak minden koczkáztatása nélkül lehető gyorsan eszközöltessék. Mert a bajok és visszásságok romboló hatásukat mindennap éreztetik. Tagadhatatlan az is, hogy főleg a pótlékrendszer mellett, sőt máskülönben is, az adóforrások felhasználása tekintetében is, az állami adók reformja nagy kihatással lesz összes önkormányzati és más közszolgáltatási teherviselésünk átalakítására, sőt ezekre annál tekintettel is kell lenni, ezek szempontjából még sürgősebb, halaszthatatlanabb az állami adók reformja. Viszont az adók egész kezelése, a kivetéstől a behajtásig, a közigazgatással oly szoros összefüggésben van, hogy ennek czélszerű reformja (ha főleg az önkormányzati adókra is gondolunk) nélkülözhetetlen arra, hogy az adóreformok jól és czélszerűen legyenek az életbe átvive. Tehát tisztán pénzügyi szempontból is sürgetnünk kell a közigazgatás reformját is, melynek hibái és hiányai más téren is anyagi és erkölcsi károkat okoznak az adózó polgároknak és igy ezeknek még teherviselési képességét is rontják. Örömmel constatáljuk a kormány erélyesebb actióját a valutaügyben. Ennek az actiónak gyorsabb tempóban előkészítése feltétlenül helyes azon nagy közgazdasági érdekeknél fogva melyek főleg pénzügyi és hitelügyi viszonyaink consolidatiója és önállósítása szempontjából Magyarországot érdeklik. A pénzügyminister már szeptember 9-iki beszédében a t. képviselőház előtt és később a bizottság előtt oly sürgősnek, oly mindennek elébe helyezendőnek jelenti ki a valuta-reform befejezésére vonatkozó törvényjavaslatok tárgyalását és a további intézkedések megtételét, hogy mi csak a közvélemény és törvényhozás hasonló erélyét tartjuk,