Képviselőházi irományok, 1896. XIX. kötet • 474-530. CLIV-CLXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-486. Törvényjavaslat a magyarországi városok és községek fogyasztási adó természetű jövedelmeinek ideiglenes rendezéséről

iilÓ 486. szám. 5- -§• . :.:.:-.-:•:' Budapest székes fővárosnak adóvonallal zárt területére nézve a fenti 3. és 4. §-ok határozmányai ki nem terjednek. A belügyminister azonban a pénzügyministerrel egyetértőleg megengedheti, hogy Budapest székes főváros az adóvonallal körülzárt területen az 1899. évi január hó 1-je után is olyan városi fogyasztási adókat szedhessen —• a sör kivételével — az állami adók tárgyát képező fogyasztási czikkek után, mint a minőket kormányhatósági engedélylyel az 1899. évi január hó Íjéig szedett. A Budapest székes főváros zárt adóterületére behozott sör után azonban a városi sörfogyasztási adópótlék az 1899. évi január hó l-jétől fogva nem. lesz a felek által befizetendő, hanem csak a behozatal lesz szabályszerűen bejelentendő s a behozott sör mennyisége szabályszerűen megállapítandó. Az igy behozott és megállapított sörmennyiség után esedékes sörfogyasztási adópótlék a m. kir. államkincstár által a sörfogyasztási adóból eredő bevételek terhére Budapest székes főváros részére minden naptári év végével megtérítendő. A megtérítés alapjául szolgáló mennyiségből levonandók azok a mennyiségek, a melyek egyszerre egy hektolitert meghaladó mennyiségben a székes főváros zárt adóterületéről az illető naptári évben kiszállíttatnak. E mennyiségek a kivitelt teljesítő fél által a pénzügyminister által közelebbről megha-tározandó módon bejelentendők. A bejelentés elmulasztása esetén a sört kivivő fél a városi sörfogyasztási adópótlék megfizetésén felül minden hektoliter sör után 10 koronáig terjedhető pénzbüntetésben marasztalható el a székes fővárosi in. kir. pénzügyigazgatóság által. E határozat 15 nap alatt a pénzügyministerhez felebbezhető. A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a fenti megtérítési összeg terhére a székes fővárosnak kamatmentes előlegeket utalványozhasson. 6. §. A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy azokat a községeket és városokat, a melyeknek népessége a legutóbbi általános népszámlálás adatai szerint a 20.000 lelket meghaladja, a boritaladó szempontjából adóvonallal körülzárhassa úgy, hogy e községek és városok a húsfogyasztási adó szempontjából ennek daczára nyilt helyek maradhassanak. Ha valamely község vagy város a boritaladó és húsfogya?ztási adó beszedési jogát megváltotta, ez adók beszedésével járó költségek megtérítése fejében az államkincstár terhére beszedési jutalékban részesül, a mely 1.000 korona megváltási átalányösszegig az átalány tíz százalékában, 1.000 koronán felüli megváltási átalányösszegnél pedig az első 1.000 koronányi részösszeg után szintén tiz százalékban, az azon felüli rész után pedig öt százalékban állapittatik meg, de összesen egy-egy községre vagy városra nézve évente 8.000 koronát meg nem haladhat. 8. §. A jelen törvény, mely Horvát-Szlavonországokra ki nem terjed, 1899. évi január hői-én lép életbe, a mely naptól kezdve az állami italmérési jövedékre vonatkozó 1888. évi XXXV. és 1892. évi XV. törvényczikkeknek a jelen törvény rendelkezésével ellenkező határozmányai hatályon kivül helyeztetnek.