Képviselőházi irományok, 1896. XVIII. kötet • 448-473. sz.

Irományszámok - 1896-448. A m. kir. állami számvevőszék pótjelentése a törvényhozás által enedélyezett évi hitellel szemben (1897:XI. törvényczikk), az 1897-iki számadási év pótnegyedében a pénzügyministerium fejezeténél előfordul túlkiadások- és előirányzat nélküli kiadásokról

% 448. szám. igényelt nagyfontosságú ügyek tárgyalása során hivatalos utazásokra és távirati közlésekre fokozottabb mérvben volt szükség, mint az, az előirányzat megállapításakor előrelátható volt. 2. czímhez. (» Pénzügyigazgatóságok, fő-és székvárosi adófélügyeW, központi díj- és illetékkiszabási hivatal.*) E czímnek dologi kiadásainál mutatkozó túlkiadás az irodai költségek rovatán merült fel és annak tulajdonítandó, hogy a nyomtatványok költségeinek egy része, mely az előző időben a központi igazgatás terhére elszámoltatott, az 1897. évben ezen czím terhére átutaltatott. 7. czímhez. (»Jogügyi igazgatóság ok.«) A dologi kiadásoknál kimutatott 9672 krnyi túlkiadás az összeg csekélysége miatt indokolást nem igényel. 13. czímhez. (»Fogyasztási és italadók.«) E czímnek b) »a mezőgazdasági szeszfőzdék részére járó jutalmak« rovatán mutatkozó túlkiadás az 1888. évi XXIV. t.-cz. 7. §-ának rendelkezésein alapul, a mennyiben az emiitett törvényczikk szerint a mezőgazdasági szeszfőzdék részére annyi jutalom teendő folyóvá, a mennyi a mezőgazdasági szeszfőzdékből a törvényes feltételek megtartása mellett elszállított alkohol-mennyiségeknek megfelel, a minek következtében a jutalom czímén fizetendő összegeket korlátozni nem lehet, A »zárt városokat, valamint a nyilt községeket az 1888. évi XXXV. t.-cz. 69. §-a alapján megillető részesedési jutalék« czímű d) rovaton a hiteltúllépés abból származott, hogy a székes fővárosban minden irányban mutatkozó fellendüléssel kapcsolatban a fogyasztás s ennek megfelelően az italmérési jövedék tiszta jövedelme is emelkedett s ehhez képest emelkedett a lőváros 1896. évi részesedési jutaléka is. Ehhez járult még az a körülmény, hogy az összes városoknak az 1896. évre járó jutaléka, továbbá a községeket megillető 1895. évi jutalékok legnagyobb része csak az 1897. évben került kiutalványozásra. Minthogy pedig ezen jutalékokra az idézett törvényszakasz értelmében a városoknak és községeknek törvényen alapuló igényük van, a leszámolások megejtése után az utalványok azonnal kiadandók voltak. 14. czímhez. (»Határvám kezelési költségei.*) E czím alatt a dologi kiadásoknál kitüntetett túlkiadás egyrészt a felsőtörcsvári vámhivatal és pénzügyőrség részére emelendő épületek czéljaira megvett telkek és Predeálon hasonló czélra megvett telek vételárából, másrészt a fiumei tengerészeti pénzügyőrség részére a vámjövedék érdekében beszerzett gőzbárka költségeiből állott elő. Ez utóbbi költség az 1896. évben költségvetésileg előirányzott, de fel nem használt hitelből lett volna fedezendő, mivel azonban a hitel-lekötés a kellő időben meg nem történt, a felmerült költség az 1897. évben túlkiadást idézett elő. 15. czímhez. (»Bélyeg.«) E czím dologi kiadásainál mutatkozó túllépés az eladás emelkedésének folyománya: a bélyeganyag nagyobb fogyasztása következtében ugyanis nagyobb bélyegértékkészletet kellett készíteni és több eladási tőzsdíjat kiutalványozni. 16. czímhez. (»Jogilletékek és díjak kezelési költségei.*) A kimutatott túlkiadás a nyomtatványok előállitási költségére esik és főleg onnan származik, hogy az 1897. év folyamán az illeték-egyenérték 10 évre való újbóli előírása elrendeltetvén, a megújítandó illeték-egyenértéki főkönyvek nyomtatványait az egész 10 évi szükségletnek megfelelő mennyiségben kellett készíttetni. 19. czímhez. (»DoMnyjövedék.«) A vételnél a túlkiadást egyrészt az okozta, hogy a beváltandó belföldi dohányok mennyisége csak megközelítőleg állapitható meg s az 1897. évi nagyobb dohánytermés beváltására szükségelt összeg az előirányzott összeget meghaladta; másrészt pedig, hogy az új dohánygyárak üzemének nagyobbodása folytán s a Cuba szigetén uralkodó zavarok következtében nagyobb mennyiségű külföldi dohányok beszerzése a jövedék érdekében elkerülhetetlenül szükségessé vált. A gyártásnál a túllépés a gyárak nagyobb mérvű működésének a folyománya. Az ujabb gyárak közül a sátoraljaújhelyi, pápai, egri és szentgotthárdi benépesittettek, azaz a munkás-létszám emelkedett, a minek természetes következménye a munkabérek össze-