Képviselőházi irományok, 1896. XVII. kötet • 440-447. , CL-CLIII. sz.

Irományszámok - 1896-443. Jelentés a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben(1898:VI. törvényczikk), az 1898-iki számadási év I. negyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások- és hitelátruházásokról

443. szám. 133 Előirányzat nélküli kiadások. 31. c x í m h e z. (A gyulafehérvár-abrudbánya-topánfalvai állatni közúton átalakítási és építési munkálatokra) és 32. czímhez. (Az abrudbánya-brád-dévai és a hátszeg-petrozsény-szurdoki közút építése alkalmából a maros-sólymosi Maros-hid felszerkezetének kicserélésére a Hunyad vármegye által fizetendő 130.000 frt hozzájárulás terhére.) Az ezen czímek alatti építkezésekre fordított és előirányzat nélküli kiadást képező összegek fedezetet lelnek és pedig az előbbi az Alsó-Fehér vármegye, az utóbbi pedig a Hunyad vármegye közönsége által az út építésére fizetett hozzájárulási összegekben. 33. c z í m h ez. (Az esztergomi posta-távirdahivatál részére megvett ház és telek ára és a vételár utáni kamat fejében.) Az ezen czímen utalványozott összegre vonatkozólag a minister a következőket adja elő: »Az esztergomi posta- és távirdahivatal számára bérelt helyiségek sem a forgalom követelményeinek, sem a közönség méltányos igényeinek már egyáltalán nem feleltek meg. Megfelelő más helyiséget Esztergomban nem lehetett találni. Meg volt ugyan a lehetőség, hogy a bérben birt helyiség kibővittessék, de ez esetben 1.700 forintnyi bért kellett volna fizetni és a helyiség még sem felelt volna meg a posta- és távirdaszolgálat igényeinek.« »Ily körülmények között meg kellett ragadni a kínálkozó alkalmat, és az esztergomi takarékpénztár által ép eladandó, a posta- és távirdahivatal megfelelő elhelyezésére hosszú időre alkalmasnak talált házastelket megvásárolni.« »A kérdésben levő házasteleknek megvásárlása egyébként a kiadásra nézve pénzügyi szempontból is előnyös volt, mert az a kincstárnak a befektetett tőke kamatait alapul véve és figyelemmel arra, hogy a háznak egyes, most még nélkülözhető helyiségeit értékesíteni lehet, évenkint csak 1.370 forint, legfeljebb 1.470 forintba kerül, holott a rósz fekvésű és czélszerűtlen bérhelyiségekért kibővítés után legalább 1.700 forint évi bért kellett volna fizetni.« »A takarékpénztár kedvezőbb ajánlatok folytán csak oly kikötés mellett volt hajlandó a hivatalosan 52.300 forintra becsült házastelket a kincstárnak 46.000 forint vételáron eladni, ha az a házat 1898. évi január hó 1-ével átveszi és az emiitett naptól a vételár kifizetése napjáig 6°/o-os kamatot fizet.« »Nehogy a kincstár kamatokkal terheltessék, nem lehetett várni addig, mig hitelfedezetről gondoskodás történik, hanem a vételár a folyó évi január hó 19-én tartott ministertanács hozzájárulásával a pénztári készletekből, a kifizetés napjáig esedékes kamatokkal együtt kifizettetett.« I