Képviselőházi irományok, 1896. XVI. kötet • 402-439. , CXXVIII-CXXXV. sz.
Irományszámok - 1896-412. A pénzügyi bizottság jelentése "a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről" szóló törvényjavaslat tárgyában
92 412. szám. fontos erkölcsi és önnevelési eszközt rejt magában, melytől csak annyiban és addig lehet eltérni, mig azt a helyzet és a viszonyok okvetlenül megkívánják. Azon szövetkezeteket tehát, melyek öntevékenységük és a kereskedelmi törvény védszárnyai alapján vélik nemes missiójukat teljesíthetni, nem akarta a javaslat arra kényszeríteni, hogy egy szervezetet öltsenek magukra, mely őket szabad mozgásukban esetleg akadályozhatja. A javaslat továbbá közvetlenül csak a hitelszövetkezeteket veszi szabályozás alá, mert az egészséges alapokra fektetett olcsó hitelnyújtás alapjainak és módozatainak megállapítását és eszközeinek megteremtését tartja a szövetkezetek üdvös fejlesztése szempontjából ez idő szerint legszükségesebbnek. Csak ezen szövetkezeteknél nem érvényesül a közös gazdálkodás oly közvetlen módon, hogy a hatályosabb felügyeletet és ellenőrzést nélkülözhetővé tenné. E mellett azonban a 80. §-ban megadja az alkalmat arra, hogy más czélú gazdasági és ipari szövetkezetek is a javaslat első czímében foglalt határozatok szerint alakulgassanak vagy átalakulhassanak. A javaslat fő- és principialis czélja egy oly központi hitelszervezet létesítésére irányul, mely azon nagy medenczét lesz hivatva képezni, a melyből a kötelékébe tartozó szövetkezetek s ezek utján a szövetkezeti tagok hitelszükségleteik kielégítését fogják meríteni. Egy ily tisztán a szövetkezetek czéljára létesítendő' pénzintézetre égető szükség van, mert tudvalevően a modern hitelgazdaság és a bankügy legelőször a kereskedelemmel és később a nagyiparral kapcsolatosan fejlődött ki és ezek hiteligényeinek kielégítése szempontjából nyerte szervezetét. Az, kinek más hypothékája nincsen, mint munkája, szorgalma, becsületes törekvése és munkaeszközei, az ily szervezet körén kivül esik és épen az a tudat, hogy ezeknél a kisgazdasági existentiáknál az olcsó és solid hitel életkérdést képez, volt egyik rugója a szövetkezeti ügy megteremtésének. De a javaslat tartózkodik attól, hogy a szövetkezeti ügy előmozdítását közvetlen állami functió tárgyává tegye vagy hogy a létesítendő pénzintézetet tisztán állami segélylyel fentartsa, hanem egy szerencsés combinatióval csakis támaszt kivan a tespedésben levő társadalmi erőknek nyújtani, úgyszólván csak az első segélyt kívánja megadni, hogy a szövetkezeti ügy később önerejére támaszkodva, nagy hivatását önállóan teljesíthesse. A javaslat ezt az által véli leginkább elérni, hogy a központi intézetet is szövetkezeti alapokra fekteti. Az állam tetemes összegekkel járul ugyan a központi szövetkezet tőkéjének gyarapításához, de ezt csak mint egy utánzandó nemes példának kívánja tekinteni: a kötelékébe lépő szövetkezeteket is kötelezi ezen tőke gyarapítására és e mellett tért enged a társadalom egyéb rétegeinek is, hogy mint alapítók azt gyarapítsák. Egyenes felhívás ez az ország vagyonosabb és értelmesebb osztályaihoz, hogy közreműködésüket ezen nagyfontosságú intézmény létesítésétől meg ne vonják, mert csakis ezen elemek cooperatiójával lehet azt az utat igazán egyengetni, mely a társadalmi békéhez vezet; megkönnyíti ezt különben a javaslat 51. §-a az által, hogy az alapítóknak az üzletrészek után a nyereségből mérsékelt kamatot biztosit és azoknak idővel leendő visszafizetéséről gondoskodik. De azon tudat által vezérelve, hogy mindezen segélyforrások, valamint a központi intézet reguláris üzletei: a visszleszámolási és betétüzlet, — nem elégségesek arra, hogy a szövetkezeti tagok hiteligényeit kielégítsék, a javaslat a központi hitelszövetkezetet azon kiváltsággal ruházza fel, hogy a szövetkezet által tagjaiknak nyújtott kölcsönök alapján nyert és a központra szavatosság mellett átruházott kötvények alapján kamatozó és törlesztés alá jövő többrendbeli garancziákkal és kedvezményekkel ellátott kötvényeket bocsáthasson ki. Ezen biztosítékok egyike, még pedig az, mely szerint a szövetkezet saját tagjai ellen, fennálló követeléseire nézve minden más törvényes elsőbbséggel nem biró követeléssel szemben végrehajtás, vagy csőd esetében elsőbbséggel bir, beható megvitatás tárgyát képezte a bizottság kebelében, minek folytán az intézkedés lényegesen módosítva fogadtatott el. (Erről különben többet a részletekre vonatkozó jelentésnél.)
