Képviselőházi irományok, 1896. XVI. kötet • 402-439. , CXXVIII-CXXXV. sz.

Irományszámok - 1896-412. A pénzügyi bizottság jelentése "a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről" szóló törvényjavaslat tárgyában

412. szám. 87 hogy az állam támogatása nemcsak ott legsürgősebb, a hol a társadalmi tényezők működése szemmelláthatólag leggyengébbnek mutatkozott, hanem, hogy egyszersmind épen azon osztályokkal szemben halaszthatatlan, a melyeknél az önsegély eszközei legcsekélyebb mérvben állnak rendelkezésre. Ennélfogva a pénzügyi bizottság e törvényjavaslatot a képviselőháznak általánosságban elfogadásra ajánlja. A részleteket illetőleg a 2-ik §-ban azon félreértés elkerülése végett, mintha e törvényjavaslat intézkedései minden jövőre alakítandó szövetkezetre kiterjednének, a pénzügyi bizottság annak első sorát következő szövegezéssel ajánlja: »a jelen törvény hatálya alá eső gazdasági és ipari hitelszövetkezet csakis hatósága stb. A 4-dik §. első sorában a szövetkezet szó után »szövetkezetit, kifejezés igtatandó be; a második sorban az elfogadhat szó után fölveendő »más intézeteknél is eszközölheti. A 8-ik §. második sorában az -»állandóan« szó kihagyandó, mivel a bizottság véleménye szerint módot kell nyújtani, hogy azok is résztvehessenek a szövetkezetben, a kik földbirtokkal, teleppel vagy üzlettel birnak kerületében, ha csak időnként tartózkodnak is ottan. A 13. §. negyedik sorában a »nem« szó mint szövegezési tévedés kihagyandó. A 14. §. második sorában ezen szók: »és az alapszabályok máskép nem intézkednek* kihagyandók. A 15. §-t czélszerűnek látta a pénzügyi bizottság a következő kikezdéssel megtoldani: »az alapszabályokban azonban az Üzletrész névértékének tízszeres összegéig terjedhető felelősség is megállapítható«. A 23. §. tárgyalásánál a pénzügyi bizottság egyszersmind együttes tárgyalás alá vette a magyar kereskedelmi csarnoknak Mezei Mór képviselő által beadott s a képviselőház által 3266. szám alatt a pénzügyi bizottsághoz jelentéstétel végett utasított kérvényét. A pénzügyi bizottság e szakasz intézkedéseire vonatkozólag ugyan nem tagadhatja, hogy ezek által a kiskereskedő és kisiparos körök árúhitele csökkenhet; továbbá némi hátrányt lát abban, hogy a közönséges jog elvei alól a forgalom biztonságát megnehezítő kivételeket tartalmaznak; másrészt azonban nem zárkózhatott el azon körülmény alól, hogy az e szakaszban foglalt intézkedések a 65. §-szal kapcsolatban állnak s ennek rendelkezéseivel együtt szolgálnak biztositékául a központi hitelszövetkezet által kibocsátandó kötvények értékének. Ettől függ pedig a szövetkezeteknek s közvetve a szövetkezeti tagoknak nyújtható hitel mennyisége s olcsósága, tehát a törvényjavaslat főczéljának elérése egyrészt, az állam erkölcsi garantiájának biztosítása másrészt. E tekinteteknél fogva a pénzügyi bizottság a 23. §-t a következő szövegezéssel fogadta el: »Az országos központi hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezet (49. §. 2. pont) saját tagja ellen fennálló követelése erejéig, végrehajtás vagy csőd esetében, minden más törvényes elsőbbséggel nem biró követelést megelőző kielégitési joggal lir, adósának összes ingó vagyonára; ez az elsőbbség azonban csupán azon hitelezőkkel szemben illeti meg, a kiknek követelése az adósnak a szövetkezet névjegyzékébe történt bevezetése után keletkezett.*. A 36. §. második sorában, tekintettel a szövetkezetek csekély körére a kétszer előforduló y>másodízig« kifejezés nélsö ízig« kifejezéssel helyettesítendő. A 46. §. második és harmadik kikezdései egybevonandók, a harmadik kikezdésből a ^tagoknak*, kifejezés kihagyandó és »felelőssége« helyett >felelösség« veendő fel. A 71. §. második sorában a kibocsátandó kötvények realitásának emelése szempontjából a pénzügyi bizottság azon módosítást ajánlja, hogy a kötvények névértékének összege a kötelékébe tartozó szövetkezetek által átruházott kölcsönkövetelések tőkeösszegének nyolczvan százalékát meg nem haladhatja.