Képviselőházi irományok, 1896. XVI. kötet • 402-439. , CXXVIII-CXXXV. sz.

Irományszámok - 1896-418. Törvényjavaslat a nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről

418. szám. 189 zását az állam segitségének igénybe vétele nélkül is kiegyenlíthetné. Néhány vármegyénél azonban nincs kilátás arra, hogy tartozásait a maga erejéből egyhamar, a vármegyei pótadónak bármily magasra emelése mellett is kielégiteni képes legyen. Az, hogy a törvényhatóságok tartozását az állam véglegesen átvegye: pénzügyi, jogi és méltányossági indokokból lehetetlen. Némelyik vármegye tartozása azért szaporodott fel, mert éveken át vagy ki sem vetette a betegápolási pótadót, vagy nem kellő magas pótadót vetett ki, vagy mert a pótadónak és a betegápolási díjaknak a fizetéskötelesektől behajtását elmulasztotta. A hanyagság és rendetlenség pedig nem lehet jogczím arra, hogy az e miatt támadt adósságokat most egyszerűen az állam fizesse ki;/ mely esetben azok a vármegyék, hol a múltban hanyagság vagy rendetlenség uralkodott, végeredményben kedvezőbb helyzetbe jutnának azoknál, melyek kötelezettségeiket — bármily megerőltetésükbe került is ez - mindig pontosan teljesítették. Jogilag az is ki van zárva, hogy az összes törvényhatósági betegápolási alapok jelenlegi állaga, a tartozásokkal, követelésekkel ós felesleggel együtt az állam által bevonassék, ós állami úton történő felszámolás után az egyik törvényhatósági betegápolási alap hiánya a másik feleslegével fedeztessék. A közkórházak érdeke és a szegényebb törvényhatóságok iránt köteles méltányosság csak azt hozza magával, hogy az államkincstár a mielőbbi lebonyolítást elősegítse. Ezért vétetett fel a törvényjavaslat 15. §-ába az a kivételes szükség-rendelkezés, hogy azoknak a törvényhatóságoknak, melyek betegápolási alapjuk tetemesebb tartozásait sajáterejükből — a törvényileg megállapított egy év alatt — kiegyenlíteni nem képesek, az állampénztárból hosszabb lejáratú törlesztéses kölcsön lesz nyújtható. E hosszabb lejáratú kölcsön lehetővé fogja tenni azt, hogy még a nagyobb összegekkel tartozó törvényhatóságok is, az évi mérsékelt törlesztési hányad előteremtésére szükséges pótadó kivetése mellett, — mely az országos betegápolási pótadóval együtt sem lesz magasabb, mint a milyen idáig némelyik vármegyében betegápolási pótadóként kivetve volt, — idővel véglegesen megszabaduljanak régi tartozásaiktól. Ugyancsak a 15. §-nak az a rendelkezése pedig, hogy a törvényhatósági betegápolási alapoknak a felszámolás után fenmaradó feleslege az illető törvényhatóság tulajdona marad és kórházi vagy elme-gyógyintézeti czélokra fordítandó: jogi szempontból kifogástalan megoldás; ilykópen lehetővé válik, hogy az a törvényhatóság, mely betegápolási alapja jövedelmének egy részét állandóan lekötötte, például ennek terhére kórházi orvosi állást rendszeresített, elvállalt kötelezettségeinek jövőre is akadálytalanul megfelelhessen. 16—19. |. A 16 — 19. §-ok külön indokolást nem igényelnek. Ezeknek előterjesztése után kérem a tisztelt képviselőházat, hogy a *nyilvános betegápolás költségeinek fedezésérők szóló törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. Budapest, 1898. évi május hó 15-ón. Perczel Dezső s. k., m. Mr. belUgyminister.