Képviselőházi irományok, 1896. XVI. kötet • 402-439. , CXXVIII-CXXXV. sz.
Irományszámok - 1896-418. Törvényjavaslat a nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről
418. szám. 187 alapítványok, melyek az uj törvény által kitűzött ozélok valamelyikének szolgálatára rendelvók, e rendeltetésüket jövőre is megtartsák. Sőt a nyilvános betegápolás ügyének a rendezettség magasabb fokára való emelésével járó költségek a társadalom hatályos közreműködését, jótékony alapitványok létesitésót még inkább kívánatossá teszik. 12. §. A Magyarországon ápolt külföldiek, valamint a külföldön ápolt magyar állampolgárok ápolási költségeinek viselése körül a fennálló államegyezmények (szerződések), vagy kormány-nyilatkozatok, illetőleg a viszonosságon alapuló gyakorlat szerint különböző eljárás követtetik, u. m.: 1. kölcsönös ingyenes ápolás, vagyis az ápolási költségeknek egymással szemben fel nem számítása; 2. az ápolási költségeknek közpénztárból is kölcsönösen megtérítése; 3. közpónztárhól való megtérítés kizárásával csupán az illető ápoltak és hozzátartozóik vagyonából való behajtás, illetőleg megtérítés közvetítése. 13. §. A törvényjavaslat a nyilvános betegápolás költségeinek viselése körül felmerülő összes vitás kérdések eldöntésének egységes fórumául a közigazgatási bizottságot jelöli meg, melynek határozata vagy intézkedése ellen panaszjogot ad a közigazgatási bírósághoz. Az 1875: III., az 1876 : XIV. és az 1886: V. t.-czikken alapuló nyilvános betegápolási költségek viselése körül felmerülő jogvitás kérdések végérvényes eldöntése az 1896: XXVI. t.-cz. 47. §-a szerint jelenleg is a közigazgatási biróság hatáskörébe van utalva. Ellenben az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetében való segélyezéséről szóló 1891: XIV. t.-cz. alapján felmerülő jogvitás kérdések ez idő szerint nem vihetők a közigazgatási biróság elé, minthogy az emiitett törvény az egész magyar birodalomra kiterjedő törvények közé tartozik, mely közös, vagyis Horvát-Sziavonorszagokra is érvényes törvények közjogi szempontból általában mellőzve lettek a közigazgatási biróság hatáskörének taxativ megállapításakor. Bár a közjogi álláspont indokai azóta sem változtak, mégis most az egész betegápolási ügynek egységes törvényben újonnan szabályozása alkalmával gyakorlati szempontokból lehetetlennek tartom a szorosan összefüggő kérdések egy részének kiszakitását, vagyis a jogorvoslat tekintetében oly megkülönböztetés fentartását, hogy ha a felmerülő vitás kérdésnél a betegsegélyző pénztár érdekelve nincs: a közigazgatási biróság, ellenkező esetben pedig a minister hozzon végérvényes határozatot; tehát, hogy egészen azonos természetű kérdések az ezeknél érdekeltek minősége szerint más-más fórumok előtt, különböző eljárási szabályok szerint ós esetleg különböző felfogás érvényesülésével nyerjenek vógelintézóst. Az, hogy az országos betegápolási pótadó egyéni kivetése ós behajtása körül előfordulható sérelmek ellen ép úgy megnyittatik a közigazgatási bírósági jogvédelem útja mintha azokról az egyenes államadókról van fozó, melyeknek járuléka lesz a betegápolási pótadó: külön indokolást nem igényel. 14. §. A törvényjavaslat 14. §-ában felsorolt részlet-kérdéseket különösen azért nem lenne czélszerű magában a törvényben közelebbről szabályozni, mert a kérdéses részletes szabályok a gyakorlati élet tapasztalatai, valamint az orvosi tudomány ós a kor kívánalmai 24*
