Képviselőházi irományok, 1896. XVI. kötet • 402-439. , CXXVIII-CXXXV. sz.
Irományszámok - 1896-418. Törvényjavaslat a nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről
418. szám. 177 vagy az ápolási költségek viselésének terhe (a mennyiben t. i. ez a betegségéiyző pénztárra vagy más fizetéskötelesre nem hárítható), arra a szegény községre, illetőleg azon szegény község vármegyéjének betegápolási alapjára nehezedik, mely a beteggé vált egyénnek egészséges korában munkaerejét egyáltalában igénybe nem vette. Természetes ily körülmények között, hogy a községek az illetőség elismerésétől minden áron szabadulni igyekeznek, az ebből kifolyólag támadó tömérdek, gyakran évekig elhúzódó illetőségi vita pedig az egész közigazgatásra bónitólag hat. Mellőzve e helyen az 1875: III. t.-cz. többi kisebb-nagyobb hiányosságainak, valamint annak a kérdésnek részletes fejtegetését, hogy a mostani rendszer keretében kielégitést nem találó közegészségügyi, emberbaráti és társadalmi érdekek védelmére minő rendelkezések szükségesek: úgy hiszem, a jelenleg fennálló teherviselési igazságtalan aránytalanság magában véve is teljesen indokolttá teszi azt, hogy a törvényhozás az 1875: III. t.-czikk revisióját napirendre tűzve, a nyilvános betegápolás ügyét új alapokra fektesse. ' 1. §• Minthogy az államháztartás egyensúlyának koczkáztatása nélkül arra, hogy jelenleg a törvényhatósági betegápolási alapok által viselt terheket egyszerűen az államkincstár vegye át, gondolni sem lehet: — a kérdés minden ágazatára kiterjedő alapos megfontolás után — egyedül attól a megoldási módozattól várom a fennálló bajok orvoslását, de egyúttal azt a megoldási módozatot tartom a legtermészetesebbnek, a legegyszerűbbnek és legigazságosabbnak is, mely a törvényhatósági betegápolási alapok megszüntetése mellett országos betegápolási alap megteremtésével kivan gyökeres újitást lótesiteni. Ennek a megoldási módozatnak, — mely lényegileg megfelel a vármegyék által úgy a törvényhozáshoz, valamint a kormányhoz intézett számos feliratokban kifejezett kívánságnak is, — alapgondolata az, hogy a nyilvános betegápolási költségek viselése szempontjából az ország összes községeit kell egyesiteni és a teherviselést, a vármegyei keretekre való minden tekintet nélkül, országszerte egyenlővé kell tenni, bevonva az egyenlő teherviselés keretébe a törvényhatósági joggal felruházott városokat is, hogy ekként a nyilvános betegápolás költségeinek fedezése az adózó képességgel arányban álló s az ország egész adózó lakossága között megoszló közterhet képezzen. Az országos betegápolási alap megteremtésével, illetőleg az ennek czóljaira szolgáló országos betegápolási pótadó behozatalával tulaj donkép nem egy új teher, nem egy új adónem létesittetik, hanem ugyanaz a teher, mely az 1875: III. t.-cz. alapján jelenleg is fennáll, ezentúl egyenletesen, igazságosabban osztatik meg. Es ha a községekre nem volt sérelmes az 1875:111. t.-cz alapján a vármegyékkénti csoportositás, nem lehet sérelmes most az országos csoportositás sem. Az országos betegápolási alap létesítése után a kórházak minden nehézség nélkül hozzájutnak az ápolási díjakhoz; egyúttal nagy részben elenyészik az a sok fölösleges, áldatlan községi illetőségi vita is, mely ma annyi közigazgatási munkaerőt leköt; mert az új rendszer szerint közömbössé és szükségtelenné válik az ápolt községi illetőségének nyomozása, és csupán az lesz a kérdés, hogy az illető közápolásra szorult egyén magyar állampolgár-e (t. i. szorosabb értelemben vett magyarországi községbeli illetőségű magyar állampolgár-e) vagy sem? 2. §. ••••• Az országos betegápolási alap, a mint ezt maga az elnevezés is világosan mutatja, csak az anyaország nyilvános betegápolási költségeinek fedezésére fog szorítkozni, követKÉPVH. IROMÁNY 1896 — l90í. XVI. KÖTET. 23
