Képviselőházi irományok, 1896. XVI. kötet • 402-439. , CXXVIII-CXXXV. sz.
Irományszámok - 1896-417. Törvényjavaslat az ó-becs-ujvidék-titeli helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
168 417. szám. a pálya egy része elsőrangú alépítmény nyel létesíttetik, valamint hogy a nagyobb átereszeknél és hidaknál rendkívül kedvezőtlen alapozási viszonyok várhatók; befolyásolta továbbá a költségösszeg mérvét az állomásoknak nagy száma, valamint az a körülmény is, hogy a beágyazásra szükséges kavics a közelben rendelkezésre nem áll, végre pedig az a tény is, hogy a pályán több nagyobb s ezek közt egy-egy 25, és 30 méter nyílású hid és összesen 117 kisebb műtárgy lesz előállítandó. A 3,530.000 forintnyi tényleges építési és üzletberendezési tőke 35°/o-a, vagyis 1,235.500 forint törzsrészvények, 65°/o-a, vagyis 2,294.500 forint pedig elsőbbségi részvények kibocsátása utján szereztetnék be. Az 1888. évi IV. t.-cz. 4. §-a alapján a postának az engedély egész tartama alatt ingyen leendő szállítása fejében nyújtandó átalány 50 egymásután következő éven át fizetendő 11.000 forintban, az idézett törvényczikk 7. §-a alapján a helyi érdekű vasutak segélyezésére szolgáló költségvetési adományból nyújtandó külön segély pedig az építés megkezdésétől számított 50 éven át fizetendő 6.000 forintnyi járadékban állapíttatnék meg, mindazonáltal oly kikötéssel, hogy ez utóbbi — 120.000 forint tőke értékű hozzájárulás a költségvetési adomány állásához képest esetleg nagyobb részletekben, rövidebb idő alatt vagy egyszerre egy összegben is folyósítható lesz s hogy úgy a postaátalánynak 220.000 forintnyi, mint a külön állami segély 120.000 forintnyi tőke értékének megfelelőleg összesen 340.000 forint névértékű törzsrészvények lesznek engedélyesek, illetve jogutódjaik által az állam korlátlan tulajdonába bocsátandók. Az ily módon megállapított postaátalány és külön segély a 3,530.000 forintnyi tényleges építési és üzletberendezési tőkének 6'8, illetve 3*4 százalékát teszi s e szerint az 1888. évi IV. t.-cz. 4. és 7. §-aiban megszabott 10—10, vagyis 20°/o-nyi maximális segélyezés mérvén jóval alul marad. Az 1,235.000 forintnyi törzsrészvénytőkének a fenti állami hozzájárulások által nem fedezett 895.000 forintnyi része 835.000 forint erejéig a helyi érdekeltség hozzájárulásaiban talál fedezetet, a hátralévő 60.000 forint névértékű törzsrészvények pedig az engedélyesek által veendők át. A vasút üzletét az 1880. évi XXXI. törvényczikk 8. §-a értelmében megállapított szabványszerződés alapján a-m. kir. államvasutak fogják kezelni. Egyebekben az engedélyezés feltételei azonosak a helyi érdekű vasutakkal szemben kiköttetni szokott engedélyezési, építési és üzletberendezési feltételekkel. Az előadottak kapcsán van szerencsém bejelenteni, hogy engedélyt kérők a 150.000 írttal megszabott engedélyezési biztosítékot a m. kir. központi állampénztárba már letették s miutáu Bács-Bodrogh vármegye napszámos lakosságának foglalkoztatása és mielőbb keresetben való* részesítése felette kívánatosnak mutatkozott, a vármegye közönségének és illetékes hatóságainak, valamint a tervezőknek kérelmére megengedtem, hogy a vasút földmunkálatai már ez év tavasza folyamán, tehát még a tisztelettel benyújtott törvényjavaslatnak hosszabb időt igénybe vevő törvényerőre emelkedése s az engedélyokiratnak ez alapon leendő kiadása előtt ugyan, de kizárólag engedélyt kérők felelősségére, illetve kárára és veszélyére, valamint a magánjogok sérelmének kizárásával megkezdhetők legyenek. Ehhez képest a fentebb tisztelettel előadottak alapján a vasút engedélyezésére vonatkozó törvényjavaslatot azzal a kéréssel van szerencsém a tisztelt képviselőházhoz benyújtani, hogy azt tárgyalás alá venni, elfogadni és hasonló czélból a főrendiházhoz átküldeni méltóztassék. Budapest, 1898. évi május hó'14-én. Báró Dániel Ernő s.k, kereskedelemügyi m. kir. minister. . y
