Képviselőházi irományok, 1896. XVI. kötet • 402-439. , CXXVIII-CXXXV. sz.
Irományszámok - 1896-416. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a Budapestről-Budafokig, illetve Nagy-Tétényig vezetendő helyi érekű villamos vasut engedélyezéséről
415. szám. 153 megállapítások foglaltatnának, vagy a mennyiben a helyi érdekű vasútvonalnak villamos üzemrendszere és részben közutakon való vezetése, a szabványoktól való eltérést indokolná, illetve egyes munkákra, építményekre és berendezésekre nézve szükségessé teszi. Különben a budapesti közúti vaspálya-társaság kelenföldi vonalának a Ferencz Józsefhid budai oldalától az Átlós-útig terjedő szakaszának együttes használata tárgyában a budapesti közúti vaspálya-társasággal kötendő és a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez jóváhagyás végett felterjesztendő péage-szerződés határozmányai lesznek mérvadók; az Átlósúttól a helyi érdekű vasút budafoki végállomásáig terjedő pályarészre vonatkozólag pedig az 1897. évi május hó 24-én és 25-én megtartott közigazgatási bejárásról felvett jegyzőkönyvben és az annak eredménye alapján hitelesített bejárási tervekben foglalt megállapítások és kikötések — a mennyiben a kereskedelemügyi magyar királyi minister által hozandó végleges határozatok másképen nem intézkednek — minden tekintetben kötelezők az engedélyesre nézve. II. Alépítmény. A pálya alépítménye az emiitett bejárási jegyzőkönyvbe foglalt részletes megállapítások szerint egy vágányra készítendő, megjegyeztetik azonban, miszerint az egész külön pályatesttel biró vonalrészen — a magyar államvasutak és a császári királyi szabadalmazott déli vasút vonalai felett létesítendő felüljárót közbezáró két 6 méter nyílású aluljáró között és ez utóbbi két műtárgyhoz csatlakozóan legalább 10—10 méter hosszban — az alépítmény két vágányra építendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 30 (harmincz) °/°°Den állapittatik meg. A kanyarulatoknak a helyi érdekű vasút saját pályatestén — a nyilt pályán 50 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A külön pályatesttel biró vonalrészen a pálya szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, egyvágányú elrendezés esetére legalább 4 méter, két vágány esetére legalább 7*6 méter legyen. Azon vonalrészeken pedig, a hol a helyi érdekű vasút a budapest-fehérvári út mentén halad, a vasút vágányai oly módon helyezendők el az utczatestben, illetve az út mentén haladó és a közúti kocsiközlekedésre szolgáló útrésztől kerékvetőkkel elkülönített pályatesten is, hogy a sinmagasság az utcza, illetve út gerincze alatt legalább 10 cm.-rel mélyebben feküdjék. Az ennek következtében szükségessé váló kiegyenlítések (sülyesztések vagy emelések) az illető utcza vagy út burkolatának megfelelő szabályozásával eszközlendök; a mennyiben pedig egyes vonalrészek mentén a közigazgatási bejárás idejében tényleg megnyitott és használatban levő utczák, illetve közlekedési utak nem léteztek, kiköttetik, hogy az emiitett vonalszakaszokon a vasútvonal pályaszine mindenütt az illető helyi hatóságok által már meghatározott, illetve ezután még meghatározandó utcza- vagy útszinbe lesz fektetendő. Megjegyeztetik, hogy későbbi üt-, vagy utczarendezések esetén az engedélyes a vasútvonal felszínét s a vasút egyéb tartozékaiban netán szükséges átalakításokat saját költségén egyidejűleg szintén megfelelően megváltoztatni, illetve foganatosítani tartozik. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 1*5 méter magasságig i}/t vagy l 1 /* lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább 17a lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások' lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként finyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. KÉPVH. IROMÁNY. 1896—1901. XVI. KÖTET. 20
