Képviselőházi irományok, 1896. XVI. kötet • 402-439. , CXXVIII-CXXXV. sz.

Irományszámok - 1896-402. Törvényjavaslat a czukoradóról szóló 1888:XXIII. t.-cz. határozmányainak részben való módositásáról, és az 1881. évi IV., 1883. évi V. és 1887. évi XLVII. törvényczikkeknek a czukorfogyasztási adóra vonatkozó határozmányainak megszüntetéséről

402. szám. 5 bejelentés nélkül vagy a bejelentés és a bárcza tartalmától eltérőleg történt elszállításánál tettesnek tekintetik, hacsak ö ennél az elszállitásnál nem ártatlan és az elszállítás tárgya nem képezte egyszersmind lopásnak vagy sikkasztásnak tárgyát. A vállalkozó, ha az üzletet nem maga vezeti, az üzletvezető, illetve annak helyettese terhére megszabott pénzbüntetésekért feltétlenül felelős. A vállalkozónak ebbeli szavatossága kiterjed a pénzbüntetés egész összegére, mely az üzletvezető- vagy helyettesétől be nem hajtható. Felhatalmaztatik azonban a pénzügyminister, hogy oly esetben, midőn az üzletvezető vagy helyettese tőlök be nem hajtható pénzbüntetés helyett alkalmazandó szabadságvesztés büntetésének foganatosítása végett rendelkezésre áll, a vállalkozó szavatosságát kivételesen a pénzbüntetésnek csak egy részére korlátozhassa abban az esetben, ha a vizsgálat adatai által beigazoltatott az, hogy a) a kihágás tettese a törvény rendelkezéseit nem csupán tévedés vagy mulasztás folytán, hanem szándékos cselekvés által szegte meg, vagy 6) a vállalkozót a kihágás tekintetében vétkesség egyáltalában nem, vagy csak igen kis mérvben terheli és hogy ő e kihágásból még közvetve sem húzhatott hasznot. A pénzbüntetésnek ama része helyett, melyre nézve a vállalkozó szavatossága kivételesen elengedtetett, a tettes ellenében a bíróilag megállapított szabadságvesztés büntetésének aránylagos mérve alkalmazandó. II. CZIKK. Az 1888. évi XXIII. t.-cz. 48., 51., 52. és 56. §-aiban az adó többszörösében megállapított pénzbüntetéseknek mérve az adónak négyszeres összegétől aanak nyolczszoros összegéig terjedő mérvre szállíttatik le. III. CZIKK. * Illetékesség. Az 1888 : XXIII. t.-cz., valamint a jelen törvény határozmányai ellen elkövetett kihágások fölött, a mennyiben az 1883 : XLIV. t.-cz. 104. §-a értelmében a rendes eljárás abbanhagyása nem engedélyeztetett : 1. ha a pénzbüntetés a megröviditett vagy a megrövidítés veszélyének kitett adó többszörösében van megállapítva, az 1871 : XLVI. t.-cz. által megjelölt elsőfolyamodású törvényszékek és az 1890 : XXV. t.-cz. alapján szervezett kir. Ítélőtáblák, utóbbiak mint másodós utolsó fokú bíróságok; 2. minden más esetben, valamint abban az esetben is, ha a bíróság az 1883 : XLIV. t.-cz. 106. §-a alapján a felet az államkincstár megrövidítését czélzó szándék hiánya miatt felmenti, és ezen okból a fenforgó kihágási ügy csak mint szabályellenesség büntetendő, a pénzügyügyministerhez intézendő felebbezés fentartásával a pénzügyigazgatóságok határoznak. Horvát-Szlavonországokban a jelen §. 1. pontja alatti esetekben az 1871.-LXIV. t.-cz. által fentartott pénzügyi törvényszékek illetékesek. A jelen §. 2. pontja alapján jogérvényes határozattal kiszabott pénzbüntetések szabadságvesztés-büntetésre való átváltoztatására nézve az 1894 : XV. t.-cz. 14. §-a nyer alkalmazást. IV. CZIKK. A czukor-fogyasztás megadóztatására vonatkozó törvények határozmányainak megszüntetése. Az 1881 : IV., az 1883 : V. és az 1887 : XLVII. t.-czikkeknek a czukorfogyasztás megadóztatására vonatkozó határozmányai hatályon kívül helyeztetnek.