Képviselőházi irományok, 1896. XVI. kötet • 402-439. , CXXVIII-CXXXV. sz.

Irományszámok - 1896-412. A pénzügyi bizottság jelentése "a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről" szóló törvényjavaslat tárgyában

96 412. szám. hogy a szövetkezet tagjai felelősségük alapján mily összeggel tartoznak és ezen járulékkimutatás egy rövid eljárás után végrehájthatónak nyilvánittatik. Da a kivetési eljárásnak már előadott czélja kidomborodik különösen a javaslat azon intézkedésében, hogy az esetre, ha az első terv végrehajtása a hiányt nem fedezi, ujabb járadékkivetésnek és végrehajtásiak van helye mindaddig, míg a szövetkezet tartozásai teljesen fedezve nincsenek, vagy a tagok elvállalt szavatossági kötelezettségüknek eléget nem tettek. És mindennek következményekép kimondja a javaslat 16. §-a, hogy a szövetkezet hitelezője az egyes szövetkezeti tag ellen követelését külön keresettel vagy kifogással nem érvényesítheti. * * * A részletes tárgyalás során a bizottság a törvényjavaslatot a mellékelt szövegben fogadta el, s az irályi s egyes csekélyebb jelentőségű módosításokon kivül, melyek külön indokolást nem igényelnek, a ministeri javaslattal szemben tett módosítások és pótlások indokolását a következőkben foglalja össze: | A 2. §-loz. Minthogy a javaslat álláspontja szerint a gazdasági és ipari hitelszövetkezetek létesítésének cselekményében az alapítás nem képez egy külön előzetes stádiumot, félreértések elkerülése végett mindenütt, a hol a javaslat a szövetkezetek létesítéséről szól, az »alapitás« szó helyett az »alakitás« illetőleg »alakulás« szavak tétettek. így történt ez az I. Fejezet czímében és a 3., 5. és 6. §-okban is. A 3. §-hoz. A 3. §. 2-ik bekezdése a belépési nyilatkozat alakszerűségét az 1868. évi LIV. t.-cz. 167. és 168. §§.. valamint a keresk. törvény 313. §-ának megfelelően kívánja megállapítani. A szövegnek ezekkel a törvényhelyekkel való teljes összhangzásba hozatali végett szükségesnek mutatkozott, hogy a 3. §. 2-ik bekezdésének az a rendelkezése, mely szerint megkívántatik, hogy a jelenlevő tanuk az alapszabálytervezetet mind maguk ismerjék, mind a belépőnek az általa értett nyelven megmagyarázzák és ennek megtörténtét az alapszabálytervezeten bizonyítsák, kifejezetten kitérjesztessék arra az esetre is, midőn az, a ki belépni akar, az alapszabály nyelvét nem érti. j A 4. §-ho0. Az ezen a szakaszon tett módosítás a ministeri javaslat elvi álláspontjának fentartásával, világosabban kifejezi azokat az eseteket, a melyekben a szövetkezet üzletét kivételesen nemtagokra is kiterjesztheti. I A 7. #-hoz. E szakasz annyiban módosult, a mennyiben világosabban kifejeztetett, hogy a szövetkezet működése egy meghatározott kerületre van szorítva, a mely kerület rendszerint a szövetkezet székhelyét képező községre terjed ki és ezenkívül más községet vagy községeket csak akkor foglalhat magában, ha a szövetkezet székhelyével ugyanazon vagy a szomszédos körjegyzőséghez tartoznak vagy közvetlenül határosak. j A 11. £-hoz. Az ezen a szakaszon tett módosítás határozottabban fejezi ki azt, a mit a ministeri javaslat szem előtt tart, t. i. hogy az üzletrésznek nem a törvényben megszabott, hanem a törvényben felállított kereten belül a szövetkezet alakulásakor megállapított névértékét nem lehet a szövetkezet fennállása alatt megváltoztatni. E mellett ki kellett zárni nemcsak azt, hogy az