Képviselőházi irományok, 1896. XV. kötet • 389-401. sz.
Irományszámok - 1896-391. Törvényjavaslat az államjegyekből álló függő adósság teljes beváltásáról
391. szám. 29 a forgalomban közvetlenül más fizetési eszközökkel pótolná, baj nem hároraolhat, mert az által, hogy a cs. kir. pénzügyminister az úgynevezett 80 milliós adósság törlesztésére 30 milliót az Osztrák-magyar banknak visszafizet, továbbá a bankügy rendezésével kapcsolatban megengedtetik, hogy a bank a tartalékalapjában levő s kereken 1372 millió forintot tevő érczváltó-készletet, mely az érczkészlet úgynevezett árfolyamnyereségének felel meg, az érczkészletébez csatolja, az Osztrák-magyar bank adómentes jegyek kibocsátására vonatkozó képessége oly fokban emelkedik, hogy a fizetési eszközökben hiány nem fog beállani. Nem szabad ugyanis elfelednünk, hogy átlag 30 milliónál több sóbánya-utalvány mindig forgalomban volt s egyáltalán nem vitte a fizetési eszköz szerepét. A sóbánya-utalványok helyett forgalomban levő államjegyek állását a külön füzetben előterjesztett táblázatok mutatják. Az egyezmény második czikkének két utolsó bekezdése arról intézkedik, hogy a sóbányautalványokat a forgalomban pótló államjegyek teljes bevonása után a sóbánya-utalványok a csász. és kir. közös pénzügyministerium kezeléséből a csász. kir. pénzügyministerium kezelésébe mennek át és hogy ugyanattól az időtől kezdve a függő adósságot ellenőrző magyar országos bizottság minden ellenőrzési hatásköre erre az adósságra nézve megszűnik; oly intézkedések, a melyek önérthető következményét képezik annak, hogy Magyarország érdeke ez adósság kezelésénél a sóbánya-utalványok és az államjegyek közötti összefüggés megszűntével szintén megszűnik. A III-ik cmikkben megállapíttatik, hogy a közös költségen beváltandó 112 millió forint államjegybeváltása az Öt-forintos és ötven-forintos államjegyek fölmondása és beváltása utján történik. Teljes bevonásról lévén szó, ezek az államjegyczímletek föl is mondandók. Az egyforintos államjegyek már az 1894. évi XXIV. t.-czikk alapján mondatván fel, az öt-forintos és ötven-forintos államjegyek fölmondásával és beváltásával az államjegyekből álló függő adósság teljesen rendezve lesz. A forgalomban levő öt-forintos államjegyek 1881. január 1-sejétől, az ötven-forintosok 1884. január 1-sejétől vannak keltezve. Az államjegyek kibocsátó helye a csász. és kir. közös központi pénztár. A IV-ik cgikkbm foglaltatnak az elvi rendelkezések a beváltandó államjegyek forgalmára nézve az egyezmény megkötésétől a beváltásra kitűzött utololsó határidő lejártáig, különösen azok a rendelkezések, a melyek az államjegyek forgalmának összegére és azoknak magánosok és közpénztárak részéről fizetésül és az utóbbiak részéről beváltáskép való elfogadására vonatkoznak; e czikkben jelöltetnek meg az e tekintetben megszabandó] határidők is, a mennyire azokra nézve az ügy jelen állása szerint már előre az elvi intézkedések megtehetők. Nem hagyható ugyanis figyelmen kivül az a körülmény, hogy azok a fizetési eszközök, a melyek a közös költségen beváltandó államjegyeknek pótlására forgalomba lesznek bocsátandók, nevezetesen az ezüst öt-koronások és a tiz-koronás bankjegyek akkor, a mikor a jelen törvényjavaslatok törvény erejére emelkednek, még nem állanak rendelkezésre, hanem azoknak elkészültéig bizonyos, előre egész pontossággal meg nem határozható idő fog eltelni, úgy, hogy a közös költségen beváltandó államjegyek beváltási művelete a jelen törvény, illetőleg az annak alapján kötendő egyezmény életbelépte után nem lesz azonnal megkezdhető. Mindazonáltal már arra az időre is, a mely a jelen egyezmény megkötése és a beváltási művelet megkezdése között eltelik, a tervezett egyezmény IV. czikkének első bekezdésében azt a beváltási műveletet előkészítő intézkedést javaslom, hogy az egyezmény megkötése napjával az államjegyek kibocsátása a csász. és kir. központi pénztárnál beszüntettessék, a minek az a következménye, hogy a közös központi pénztár a mindegyik államjegyczímletből eddig a napig kibocsátott államjegyek összegét nem szaporíthatja.
