Képviselőházi irományok, 1896. XIV-1. kötet • 1896-388. sz.
Irományszámok - 1896-388. Törvényjavaslat a magyar korona országai és ő Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről
88 Az őrlési kedvezmény addig, mig a rumán gabona a Rumániáyal szemben fennállott kivételes intézkedések tartama alatt e czímen vámmentességben nem részesült, nagyobb jelentőséggel nem birt és nagyobb panaszokra sem adott alkalmat. Midőn azonban a rumán vámháború megszűnte után az addig behozott szerb búza mellett a rumán gabona is újra fellépett piaczainkon, az őrlési forgalom közgazdaságilag mind nagyobb figyelmet igénylő jelentőségre emelkedett és csakhamar a behozatal oly szokatlan nagy mérveket öltött, hogy 1892-ben és 1893-ban, különösen annak következtében, hogy a Németországba való lisztkivitel a kötött forgalomból eredő liszt vámkedvezményben való részesítésének kérdésessé tétele miatt pangásnak indult, rendkivüli torlódás állott be és a túltengés jelei kezdtek mutatkozni, úgy, hogy a német birodalommal az őrlési forgalomban kivitt liszt kedvezményes vámkezelése iránt folytatott tárgyalások mind hos?-zabbra nyúlván, szükségessé vált a kikészifési eljárásban vámmentesen behozott külföldi gabona fejében külföldre, főleg Németországba viendő liszt tényleges kivitelére megszabott egyévi határidőt is kivételesen meghosszabbítani. Ily körülmények közt a kormány az őrlési forgalom túltengését a maga részéről is korláto zandónak találván, szükségét látta oly intézkedéseknek, melyek a lisztkikészitési eljárás •túlterjeszkedéséből eredt visszásságoknak elejét venni voltak hivatva. Hogy pedig e korlátozások ne egyoldalúan a magyar malmokat terheljék, mely esetben azok versenyképessége az osztrák malmokkal szemben szenvedett volna, a kormány még 1894-ben tárgyalásba bocsátkozott az osztrák kormánynyal, hogy az osztrák malmokkal szemben is azonos intézkedések alkalmaztassanak. Az osztrák kormánynyal egyetértőleg ekkép foganatosított korlátozások az 1896. január 6-án 625. sz. a. (a Pénzügyi Közlöny 5. számában) kiadott pénzügyministeri rendelet értelmében 1896. január 15-ike óta vannak érvényben s a következő főpontokból állanak: 1. Az őrlési forgalomban vámmentesen behozott külföldi gabonából előállított liszt kivitelére nézve korábban fennállott egyévi határidő a gabona átvételétől számított -és meg nem hosszabbítható hat hónapra szállíttatott le. 2. A vámvisszatérítés, illetve leirás az őrlemény kiviteli vámkezelése alkalmával oly módon történik, hogy minden 100 kg. kivitt őrlemény után, melyhez a korpa és egyéb hulladék nem számíttatik, a 100 kg. gabonáért biztositékkép letett vámdíj visszatérittetik. 3. A vámmentesen behozott külföldi gabonáért járó vámdíj fejében a biztosíték készpénzben teendő le. A vám- és kereskedelmi szövetség megújítása iránt megindított tárgyalások során ezen kérdés, különösen, mint már fentebb emlitém, az azonosság igazolásának szempontjából fölvettetvén, a magyar kormány hajlandó volt azon álláspontot elfoglalni, hogy az őrlési forgalom oly korlátozások mellett, melyek a korábban tapasztalt visszásságoknak elejét venni alkalmasak, a nélkül, hogy az ezen eljárás utján malomiparunknak nyújtott előnyöket illusoriusokká tennék, továbbra is fentartassék. A végleges szabályozás iránt folytatott tárgyalások során azonban mindinkább meggyőződtünk arról, hogy a törvény szoros alkalmazása mellett a magyar malomipar ezt az eljárást többé haszonnal igénybe nem vehetné. Mert ha az idézett törvényt, úgy mint a kikészitési eljárás egyéb ágazataiban, ezután az őrlési forgalomban is e törvény világos szavainak megfelelő módon akarnók alkalmazni, úgy a törvény által előirt azonosság igazolását szigorú jövedéki ellenőrzésnek kellene alávetni. Az őrlési forgalom czíme alatt vámmentesen behozott külföldi búzának belföldi termékkel való keverése esetén pedig csakis azt a százaléktételt lehetne a feldolgozott gabona, tudniillik a liszt kivitele alkalmával az érdekelt
