Képviselőházi irományok, 1896. XIV-1. kötet • 1896-388. sz.
Irományszámok - 1896-388. Törvényjavaslat a magyar korona országai és ő Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről
85 kifejlődött sajátságos viszonyoknak, hanem az egész világra kiterjedő válságos helyzetnek tulajdonítandó, mely reánk nézve csak fokoztatnék, ha legközelebbi piaczainkat kölcsönösen nem biztositanók egymásnak. A világ versenyviszonyai ugy alakultak, hogy habár az iparczikkek versenyében a szállítási költségek nem játszanak oly nagy szerepet, mint a nyersterményeknél, Ausztriára a többi iparos nemzettel való küzdelem ép oly áldozatokat róna, mint reánk a nemzetközi agrárverseny, és hogy Ausztriának egyátalában ép oly nehéz volna iparczikkeire nézve a mienk helyett új kelendőségi piaczokat szerezni, mint nekünk a mi mezőgazdasági feleslegünk számára, ugy hogy egymás piaczainak a maga termelése számára való biztosítása mind a két félnek egyenlő érdekében van. Áttérve ezek után a vám- és kereskedelmi szövetség alább megjelölt határozatainak A ^".^j kiegészítésére és módositására nézve létrejött megállapodások indokolására, megjegyzem, hogy szövetség az 1878. évi XX. törvényczikkbe iktatott vám- és kereskedelmi szövetség az 1887. évi XXIV. határozataitörvényczikk által történt meghosszabbítása és módosítása óta, a mint a jelen törvényjavaslat tégére és 1. §-ában jelezve van, a következő törvényczikkek által módosíttatott, u. m.: a Fiume és Trieszt módosítására szabad kikötők területének az osztrák-magyar általános vámterületbe való beolvasztására nézve -gt^meKáiiaaz 1887. évi XXIV. törvényczikk 2. §-ában kitűzött határidőnek elhalasztásáról szóló 1889. podások évi XVI. törvényczikk által, melynek végrehajtására a Fiume szabad kikötő területének az indokolása, osztrák-magyar vámterületbe való bevonása iránt teendő intézkedésekről szóló 1891 évi XVIII. és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya által Triesztnek az osztrák-magyar vámterületbe való beolvasztása tekintetében teendő intézkedésekhez való hozzájárulásról szóló 1891. évi XIX. törvényczikk vonatkozik; — továbbá az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási vállalattal fennálló és az 1888, évi XXI. törvényczikkel beiktatott hajózási és postaszerződés megszüntetéséről, úgyszintén az 1887. évi XXIV. törvényczikkel meghosszabbított vám- és kereskedelmi szövetség VI. czikkének módosításáról szóló 1891. évi XXIX. törvényczikk által; az 1878. évi XX. törvényczikkbe iktatott és az 1887. évi XXIV. törvényczikkel meghoszabbitott vám- és kereskedelmi szövetség XVI. czikkének módosításáról sz ló 1893. évi XLI törvényczikk által, — végül pedig az 1897. évi VIII. törvényczikk által, mely a vámszövetség VI. czikkének a kikötői illetékekre vonatkozó határozmányait módosítja. A jelen törvényjavaslat 2. §-a szerint pedig ezúttal eszközlendő kiegészítések és módosítások a következők: Az I. czikkhez. Az utolsó bekezdés, mely szerint a közös vámhatárból a jelenlegi »vámkülzetek« ki területek. vanna^ zárva, tekintettel arra, hogy a fent idézett 1889 : XVI. törvényczikk, illetve az 1891 : XVIII. és XIX. törvényczikkek által időközben (1891. évi július hó 1-én) a legutolsó két vámkülzet is (Fiume és Trieszt) megszüntettetett, akkép módosittatik, hogy a »vámkülzetek« »szabad területek« kifejezéssel helyettesittetnek. Ezen szabad területek kiterjedése az imént idézett törvényczikkek által adott felhatalmazás alapján a két kormány által rendeleti utón akkép állapíttatott meg, hogy azok maximalis határvonalában változás egyoldalúan egyik részről sem eszközölhető. A IV, czikkhez. A IV. czikk két utolsó bekezdésének Fiume és Trieszt szabad kikötők területének bevonására vonatkozó határozatai, a fent idézett három rendbéli törvényczikknek e vámkülzeteket megszüntető intézkedései következtében tárgytalanokká válván, töröltetnek. A IV. czikkhez felvett új bekezdések közül az első három az új általános vámtarifának kellő időben való megállapítására vonatkozik.
