Képviselőházi irományok, 1896. XIV-1. kötet • 1896-388. sz.
Irományszámok - 1896-388. Törvényjavaslat a magyar korona országai és ő Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről
4 »A törvények és igazgatási rendszabályok egyenlőségétől eltérésnek lehet helye: «) A sójövedéket illetőleg annyiban, a mennyiben annak az alapelvnek megóvásával, hogy mindegyik egyedárúsági terület részére biztosittassék az ott fogyasztásra kerülő só után járó adójövedelem, mindegyik szerződő fél a másik szerződő fél kormányának hozzájárulása mellett marhasót szolgáltathat ki. b) Azokat a közvetett adókat illetőleg, a melyek az ipari termelésre közvetlen befolyással vannak, annyiban amennyiben mindegyik szerző 3ö fél-emez adók mindegyike után kizárólag saját területén adópótlékokat szedhet és az adópótlék alá esőkkel egyenlő oly tárgyakat, a melyek a vámvonalon át vagy a másik szerződő fél területéről vagy Bosznia és Herczegovinából behozatnak, az adópótlék mérvével egyenlő adóval illetheti.« »Ennek az adópótléknak, illetőleg a vele egyenértékű adónak behozatala alkalmából azonban sem adóvonal nem létesíthető ezekkel a területekkel szemben, sem valamely kiviteli vagy termelési jutalom nem engedélyezhető.* »Az ily adópótlékok beszedéséről szóló törvényjavaslatok csakis a másik szerződő fél kormányával történt előzetes megegyezés után terjeszthetők a törvényhozás tárgyalása alá.« »Az adópótlékot nem szedő szerződő fél jogosítva van azt kivánni, hogy ebbeli kívánságának közlésétől számítandó egy év leforgása után, a másik szerződő fél, a mely az adópótlékot szedi, az adónak a pótlék teljes mérvével vagy eme mérvnek bizonyos részével való felemelését megengedje, illetőleg foganatosítsa.« »Ha valamely szerződő fél országainak területén ilyen adópótlék szedetik, ezt az adópótlékot és annak egyenértékét illetőleg, a másik szerződő fél pénzügyministerét szintén megilleti a fentemiitett az a jog, hogy a vezénylő és beszedő hatóságok ügyvitelébe betekintsen és az ennek foganatosítására kijelölt közegek a szükséges igazolványokkal szintéu ellátandók. Ugyanez a rendelkezés a marhasó kiszolgáltatásának esetére is szól.« »Azok után az adótárgyak után járó adó visszatérítésekből, illetőleg kiviteli jutalmakból, a melyek a magyar korona országaiból, továbbá a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokból, valamint az 1879 : LII. t.-cz. értelmében a közös vámterületbe beolvasztott Bosznia és Herczegovina területéről a közös vámvonalon át kivitetnek, mindegyik terület a saját ilyféle kivitelére eső részt tartozik viselni.« »Ha valamelyik czukortermelési időszakban a közös vámterületből kivitt czukor után a kivivők részére kifizetett czukorkiviteli jutalmak összege a czukoradó-törvényben egy-egy termelési időszakra nézve magállapitott legnagyobb összeget meghaladja és ennek következtében a közös vámterületen levő czukorgyár-telepek részéről a valamelyik termelési időszakban kifizetett czukorkiviteli jutalmak egy része megtérítendő: ez esetben ez a rész a közös vámterülethez tartozó három terület között ugyanabban az arányban osztandó fel, a milyen arányban a három terület ezeket a kiviteli jutalmakat az illető czukortermelési időszakban fedezni tartozott, úgy, hogy e felosztás figyelembe vételével a közös vámterülethez tartozó mindegyik terület a czukorkiviteli jutalmaknak megállapított legnagyobb összegéből csak annyit tartozzék viselni, a mennyi saját czukorkivitele arányában reá esik. E felosztásnál az 1899. évi január 1-től július hó végéig terjedő időre az 1898—99-iki czukortermelési időszakra eső jutalomtéritmények hét-tizenkettedrésze fog számításba vétetni.« »A gabonaneműeknek Tirolba való bevitelénél régóta szedett országos illeték legkésőbb 1903 végével meg fog szüntettetni, vagy akkép szabályoztatni, hogy ezen illeték a Tirolban termelt gabonanemüek után is szedessék.« A megszűnt vám- és kereskedelmi szövetségben foglalt XII. czikk, tekintettel az érmeés pénzrendszerre vonatkozó, a két állam között kötött szerződésre (1892. évi XVIII. törvényczikk) törlendő.
