Képviselőházi irományok, 1896. XIV-1. kötet • 1896-388. sz.
Irományszámok - 1896-388. Törvényjavaslat a magyar korona országai és ő Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről
2 »E részben azon szempontot fogják irányadóul venni, hogy a mezőgazdasági és ipari termelés igényei, a mint azok a vámtarifa alakulása szerint, tekintettel különösen a külföldi fogyasztási piaczokon mutatkozó viszonyok fejlődésére is jelentkezni fognak, egyenlő mértékben vétessenek figyelembe.* »Ha az új végleges vámtarifa az 1902. év végéig nem volna megállapítható, annak létrejöttéig ideiglenes tarifa létesitendő, melynek megállapításánál ugyancsak az előbbi bekezdésben foglalt szempontok lesznek irányadók.« »A vámterületen létező, kivitel czéljaira külföldi gabonát őrlő malmoknak a vámtarifáról szóló 1882. évi XVI. t.-cz. X. czikkének 2-ik pontja alapján megengedett őrlési forgalom 1899. január 1-ével megszüntettetik.« A VIII. csikk szövege következőkép állapittatik meg: »A fővasutak mind a két államban, amennyiben azt katonai vagy általános forgalmi érdekek kívánják, egyenlő elvek szerint építendők, tartandók üzemben és igazgatandók.« »Különösen a fővasutakra vonatkozó forgalmi szabályzatok alapelvei, a vasúti jelzésekre, a személy- és árúforgalmi díjszabások és díjszabási kedvezmények hirdetésére és a robbanó tárgyak szállítására vonatkozó szabályzatok, továbbá a vasúti üzletszabályzat mindkét államban, valamint azok kölcsönös forgalmában, változatlanul megtartandók mindaddig, mig közös egyetértéssel meg nem változtatgatnak.« »Ily változtatás kölcsönösen fentartatik különösen a vasúti üzletszabályzatra nézve oly törvényhozási intézkedések esetére, a melyek a szállítási jog elveit érintik.* »Igyekezet lesz fordítandó arra is, hogy a díjszabási határozmányoknak és az árúosztályozásnak fennálló, különösen az áruforgalomra vonatkozó közös I. tarifarész által kifejezésre jutott egyöntetűsége a vasúti igazgatóságok által lehetőleg fentartassék és tovább fejlesztessék.* »Az alsóbb rendű vasutak (helyiérdekű vasutak, kisvasutak stb.) épitésének és üzletének szabályozása, a mennyiben az ily vasutak az egyik állam határain nem terjednek túl, mindegyik államnak önállóan fentartatik.« »A vasutakra nézve a két kormány közt —^ éc ^ tSZ^XuL*" é " létrejött ideiglenes egyezmény az azóta megváltozott viszonyoknak megfelelően egyetértőleg revisio alá fog vétetni.* Uj csikk gyanánt, mint EX. czikk beigtattatik: »Mindkét szerződő fél áilamvasutai kötelesek a másik állam azon áruforgalma számára, mely vonalaikon keresztül külföldre transitál, közvetlen díjszabások felállításához mindenesetben hozzájárulni.« »Az ily közvetlen díjszabások felállításánál azon áruczikkek és viszonylatok tekintetében, a melyekre nézve ez idöszerint a díjképzésre az illető vonalon a rendes díjtételekkel szemben mérsékelt díjrészletek vannak engedélyezve, ezen díjrészletek a vám- és kereskedelmi szövetség tartamára maximális részleteket fognak képezni.« »A mérsékelt díjrészleteket, illetve az illető áruczikkeket és viszonylatokai a két szerződő fél államvasutainak igazgatóságai — a szakministeriumok jóváhagyásának fentartása mellett — egyetértőleg fogják megállapítani.« »Titkos díjtételek továbbra is ki vannak zárva.« »Egyebekben az osztrák-magyar monarchia és a német birodalom közt 1891. évi deczember hó 6-án kötött kereskedelmi és vámszerződés XV. czikkéhez felvett zárjegyzőkönyvben fogalt határozatok a két állam vasúti forgalmára is teljes alkalmazást nyernek.« »A monarchia egyik államának államvasuti vonalain a külföldi származású árúk átvitelének nyújtott díjmérséklések és engedmények a másik állam hasonló termékeitől az ugyanazon határállomás felé használt államvasuti vonalon nem tagadhatók meg és a külföldi
