Képviselőházi irományok, 1896. XIV-1. kötet • 1896-388. sz.
Irományszámok - 1896-388. Törvényjavaslat a magyar korona országai és ő Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről
56 E szerint a közös vámterület lisztkivitele a szabad forgalomban nagymérvű csökkenést mutat, megjegyzendő azonban, hogy ezen adatok egymagokban helyes képet nem adnak, mert lisztkivitelünk nagy része az őrlési forgalomban bonyolittatott le. ÖHési A monarchia búza- és lisztforgalma az őrlési forgalommal együtt 1891. óta a következő forgaío'In. ké P et nyujlja ! Búza. Az őrlési forgalom Kiviteli többlet + Az őrlési forgalomban betudásával kiviteli É v behozatali többlet — behozatott többlet +^ behozatali többlet — qqq1891 - 1,452.905 970.032 -f- 482.873 1892 ... . . . . . - 620.026 1,323.706 — 703.680 1893 554.548 1,870.836 — 1,316.288 1894 - 368.178 1,711.557 - 1,343.379 1895 h- 490.500 1,092.743 — 602.243 1896 429.097 1,178.518 — 749.421 1897 - 1,026.780 1,550.730 — 2,577.510 Liszt. Kiviteli többlet az őrAz őrlési forgalomban lési forgalomban kivitt E v kivitetett lisztmennyiséggel együtt E v qq. q1891 ........ 992.545 384.401 1,376.946 1892 . . 452.683 416.543 656.054 952.270 1,108.737 1,368.813 1893 452.683 416.543 656.054 952.270 1,108.737 1,368.813 1894 258.707 1,101.395 1,360.102 1895 105.231 1,278.677 1,383.908 1896 102.570 1,223.428 1,325.998 1897 . 77.953 869.339 947.992 Ha most a lisztet az őrlési forgalomban korábban szabályszerűnek vett 70 nyereményhányad alapján átszámítjuk, a búza mérlege következő lesz : ;É v A búza behozatali — illetve kiviteli -ftöbblete A búzára átszámított lisztkiviteli többlet + illetve behozatali többlet — Az összes kiviteli többlet + illetve behozatali többlet — ;É v qqq1891 1892 1893 . . ' + 482.873 — 703.680 — 1,316.288 — 1,343.379 — 602.243 — 749.421 — 2,577.510 - 1,967.065 - 1,583.910 - 1,955.447 \- 1,943.003 - 1,977.011 - 1,894.279 - 1,354.274 + 2,449.938 -j- 880.230 -j- 639.159 -j- 599.624 -f 1,374.768 -f 1,144.858 — 1,223.236 1894 ......... + 482.873 — 703.680 — 1,316.288 — 1,343.379 — 602.243 — 749.421 — 2,577.510 - 1,967.065 - 1,583.910 - 1,955.447 \- 1,943.003 - 1,977.011 - 1,894.279 - 1,354.274 + 2,449.938 -j- 880.230 -j- 639.159 -j- 599.624 -f 1,374.768 -f 1,144.858 — 1,223.236 1895 . . + 482.873 — 703.680 — 1,316.288 — 1,343.379 — 602.243 — 749.421 — 2,577.510 - 1,967.065 - 1,583.910 - 1,955.447 \- 1,943.003 - 1,977.011 - 1,894.279 - 1,354.274 + 2,449.938 -j- 880.230 -j- 639.159 -j- 599.624 -f 1,374.768 -f 1,144.858 — 1,223.236 1896. 1897 + 482.873 — 703.680 — 1,316.288 — 1,343.379 — 602.243 — 749.421 — 2,577.510 - 1,967.065 - 1,583.910 - 1,955.447 \- 1,943.003 - 1,977.011 - 1,894.279 - 1,354.274 + 2,449.938 -j- 880.230 -j- 639.159 -j- 599.624 -f 1,374.768 -f 1,144.858 — 1,223.236 Ezen számítás szerint (eltekintve itt is az 1897. évtől) a buzakivitel tekintetében passiv utolsó öt év is activvá lesz ugyan a búzára átszámított lisztkiviteli többlet betudásával, miután azonban e két czikk kiviteli esélyei nem egyenlők, sőt ellenkezőleg úgy áll a dolog, hogy liszt alakjában buzafeleslegünket a külföld oly piáczain is elhelyezhetjük, a hová búzánk el nem juthat, a fentebbi számokból megállapítható egyrészt az, hogy megszűntünk vagy legalább közel állunk ahhoz, hogy megszűnjünk a buzakivivő államok sorába tartozni, másrészt pedig, hogy még mindig létező, habár már nem túlnagy feleslegünket csak malmaink közvetítésével vagyunk képesek értékesíteni. Az őrlési forgalomra nézve a következő kimutatások nyújtanak közelebbi tájékoztatást. Mint az alábbi táblázat mutatja, az őrlési forgalmat túlnyomólag a magyar malmok vették igénybe.
