Képviselőházi irományok, 1896. XIV-1. kötet • 1896-388. sz.
Irományszámok - 1896-388. Törvényjavaslat a magyar korona országai és ő Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről
139 7- §. A vasúti és gőzhajózási forgalomban a statisztikai árúnyilatkozatoknak tartalmazniuk kell: a) a feladó állomás nevét; b) a rendeltetési állomás nevét; c) az árúdarabok számát, minőségét és megjelölését, illetőleg a csomagolatlan árúknál megfelelő bevallást; d) az árúk nemét; e) az árúk mennyiségét; /) az árúk származási országát; g) az üzleti telep székhelyét (lakhely), a kiállítás keltét, a kiállító aláírását, illetőleg ennek nevét és meghatalmazottja vagy alkalmazottja aláírását. 8. §. ., Az árúk neme a lehető legpontosabban, a kereskedelmi vagy egyéb nyelvszokásnak megfelelő elnevezés szerint és a mennyiben a megkülönböztetés czéljából ez is szükséges, a minőség, a használati czél, valamint az anyag, melyből állanak, szintén megjelölendő. Általában véve minden árú mindenesetre oly részletesen nevezendő meg, mint ezt a vásárlásnál megjelölni szokás. .Gyűjtőnevek, vagy oly árúmegnevezések használata, melyek az árúkról teljes felvilágosítást nem adnak, meg nem engedhető. Hivatalos árúlajstrom, mely szerint az árúk neme megjelölendő, nem adatik ki. 9. §. Az árúk mennyisége, a mennyiben a két kormány egyetértőleg másnemű bevallást meg nem állapit, a nyers súly szerint mutatandó ki. 10. §. Valamely árú származási országának azon ország tekintendő, melyből az árú eredetileg származik. Árúknál, melyek a vámkülföldről származnak, a mennyiben az előző bekezdésnek megfelelő bevallásuk nem lehetséges, azon külföldi terület tekintendő származási országnak, melynek kereskedelméből az árú érkezik, és ha ez sem ismeretes, azon ország, a melyben az árú az osztrák-magyar vámterületre való bevitel czéljából feladatott. Semmi esetre sem nevezhető meg a belföld származási ország gyanánt oly árúnál, melyről a fél joggal felteheti, hogy az a vámkülföldről származik. Ha ejz esetben az előző bekezdések értelmében való közelebbi meghatározás nem lehetséges, ugy e szó : »vámkülföld« írandó be. Az osztrák-magyar vámterületen előállított árúknál származási ország gyanánt a vámterület illető része (a magyar korona országai, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok ?s országok, Bosznia-Herczegovina) nevezendő meg. Teljesen ismeretlen származású árúk azon államhoz számitandók, a melyben feladattak A származási ország megállapításánál nem vétetik tekintetbe, hogy a vámkülföldről illetőleg az osztrák-magyar vámterület egyik részéből származó árú a vámterületen, illetőleg annak másik részében oly kezelés vagy átalakítás tárgya volt, mely annak mivoltában lényeges változtatást nem okozott, p. o. újra csomagolás, folyadékoknak palaczkokba való lefejtése, szétszedés, felszerelés kicsiben való eladásra, stb. Ily esetben az árú származása tekintetében a 18»
