Képviselőházi irományok, 1896. XIII. kötet • 361-387. CXVIII-CXXVII. sz.
Irományszámok - 1896-379. Törvényjavaslat a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről
379. szám. 283 Az alapító tagok közé tartozik maga az állam is a 77. §-ban megállapított hozzájárulás erejéig. Hogy minő nagy legyen az alapítók által jegyzendő üzletrészek névértéke? azt a javaslat az alapszabályoknak hagyja fenn, mert az üzletrészek nagysága legczélszerübben a tényleges megalakuláskor fenforgó körülmények szerint lesz megállapítható. Másodsorban a központi intézet maguk a kötelékébe lépő szövetkezetek részvétére van alapítva, a melyek tehát nemcsak a központi intézet által támogattatnak, hanem annak kiegészítő tényezői, sőt nemcsak úgy, mint az alapítók, bizonyos tőkeösszeggel, hanem egész existencziájukkal vannak hozzákötve, miért is az alapító tagokkal szemben, mint tulajdonképeni rendes tagok szerepelnekj kik idővel, ha az alapítványi üzletrészek visszafizettetnek, egyedül fogják a központi intézetet alkotni. A tőkét, melyet az alapító tagoknak szolgáltatnia kell, a javaslat nem határozza meg, mert szövetkezetről lévén szó, nincs kizárva, hogy az alapító tagok épúgy successive ne lépjenek be a központi intézetbe, mint a szövetkezetek. — Minthogy azonban a központi intézet esetleg mindjárt az alapítás után nagy igények kielégítésére lesz hivatva, s tekintettel az állami hozzájárulás nagyságára is: a javaslat 49. §-a a kereskedelmi czégjegyzékbe leendő bejegyzéshez legalább egy millió korona névértékű alapítványi üzletrészek befizetését követeli. II. Fejezet. A tagok jogviszonyai. (50-64. §§.) A központi intézet tagjainak "két kategóriája lényegesen különböző állást foglalván el, az őket illető jogok és kötelességek is természetesen különbözően állapitan dók meg. 1. A mi először az alapitó tagokat illeti, a kiknek jogállását az 50. §. szabályozza, ők csak mini tőkeadók szerepelvén, nem tartozhatnak nagyobb felelősséggel a központi intézet adósságaiért, mint a mennyit az általuk aláirt alapítványi üzletrészek képviselnek. — Minthogy továbbá közhasznú czél előmozdításában s nem nyerészkedési vállalatban vesznek részt: nem lehet szó arról, hogy nagy osztalékban részesüljenek, hanem épen csak annyit kaphatnak, a mennyi a fővárosban a rendes takarékpénztári betétkamatnak megfelel, vagyis legfeljebb 4°/o-ot. Az alapitó tagoknak, mint csupán tőkeadóknak állásából következik, hogy tagságuk megszűnik, mihelyt alapítványi üzletrészeik visszafizettetnek, mire nézve az alapszabályok fognak részletesen intézkedni. A javaslat az alapítók szavazati jogát és gyakorlásának módját nem maga állapítja meg, hanem ezt az alapszabályoknak tartja fenn, mert az alapítók előreláthatólag igen különböző összegekkel fognak az intézet tőkéjéhez járulni, s a törvényben megállapítható számtani arány esetleg nem fog megfelelőnek mutatkozni. -2. A mi a központi intézetbe belépő szövetkezeteket illeti, a javaslat 51. és 52. §§-ai mindenekelőtt a belépés és felvétel módozatait állapítják meg, gondoskodván arról, hogy a szövetkezetek tagjaira nézve oly fontos s érdekeiket mélyen érintő belépés csakis az ő akaratukkal történjék s a központi intézet kötelékébe való tartozás mindenki előtt nyilvánvaló legyen, valamint arról is, hogy a szövetkezetek erejükhöz mérten a központi intézethez anyagilag is járuljanak s ekként a czéljaikra szolgáló tőkét részben maguk is szolgáltassák. De épen azért, mert a központi intézet az ő érdekükben fog működni, s az esetleges veszteségek a nekik nyújtott hitelezésből fognak származni: teljesen méltányos, hogy a központi intézet adósságaiért nagyobb mértékben feleljenek, mint az alapitó tagok s az intézet netaláni nyereségében is csak bizonyos feltételek mellett részesedjenek. — A javaslat 53. §-ában megállapított ötszörös felelősség megfelel azon felelősségnek, melylyel maguknak a szövetkezeteknek tagjai tartoznak 36*
