Képviselőházi irományok, 1896. XIII. kötet • 361-387. CXVIII-CXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-379. Törvényjavaslat a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről

250 379. szám. 11. §. Az üzletrészek az illető tag nevére állitandók ki s legfelebb száz (100) korona névértékben állapithatók meg, mely a szövetkezet fennállása alatt le nem szállítható. 12. §. Az üzletrészek után kamatot fizetni nem szabad. Osztalékkép felosztás alá a tagok között csak az kerülhet, a mi az évi mérleg szerint mint tiszta nyereség — a tartalékalapra fordítandó összeg levonása után — megmarad, (13. §.) A míg a tartalékalap az összes üzletrészek névértékének felét el nem éri, arra a tiszta nyereségnek legalább tiz (10) százalékát kell fordítani. 13. §. A felosztható nyereség (12. §.) első sorban az üzletrészek közt az év elpjén mutatkozó befizetések arányában osztandó fel, ugy azonban, hogy az osztalék öt (5) százalékot meg nem haladhat s csak akkor fizethető ki, ha az üzletrész már teljesen befizettetett. Ellenkező esetben az üzletrész javára irandó. Az öt százalékot meghaladó nyereség a tartalékalap növelésére fordítandó. 14. §. - . • A mérleg szerint mutatkozó veszteséget első sorban a tartalékalapból kell fedezni. Ha ebből ki nem kerül és az alapszabályok másként nem intézkednek, a veszteség a tagok között ugyanazon arányban osztatik fel, mint a nyereség s az egyes üzletrészekből az év végén lejegyzendő. Ha a tartalékalap által nem fedezett veszteség az üzletrész-követelést meghaladja: a további befizetéseket és a későbbi évek nyereségeit a veszteségből származó tartozás törlesztésére kell fordítani. Az alapszabályokba felvehető, hogy a veszteségek fedezésére a tagoktól az üzletrészek névértékének még egyszeres összegéig terjedő befizetések is követelhetek. E befizetések a tagoknak a 15. §-ban megállapított felelősségét nem érintik és csak közgyűlési határozat alapján vethetők ki. 15. §. A tag a szövetkezet kötelezettségeiért üzletrésze névértékének ötszörös ősszegéig, felelős. 16. §. A szövetkezet hitelezőinek követelései a tagoktól csak a szövetkezet vagyonára nyitott csőd esetén és csakis a csődeljárással kapcsolatban a jelen törvénybe.i megállapított határozatok (40—43. §§.) szerint hajthatók be. Sem a csődbe bejelentett, sem a be nem jelentett követelések külön keresettel vagy kifogással az egyes tagok ellen nem érvényesíthetők. 17. §. ,i A szövetkezetből kivált tag vagy örököse a benmaradt tagokkal egyenlően felelős, ha a kiválás évének befejezésétől számitott hat hónapon iTelül a szövetkezet ellen csőd nyittatott. Az, hogy a szövetkezet tartozása a kiválás előtt vagy után keletkezett, különbsége nem tesz.