Képviselőházi irományok, 1896. XIII. kötet • 361-387. CXVIII-CXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-375. Törvényjavaslat a Japánnal 1897. évi deczember hó 5-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről

375. szám. 203 Mindezen megállapodások ismertetése és indokolása czéljából a következőket van szerencsém előadni: A szerződés I. czikke, a jelenleg érvényben levő szerződés határozataitól eltérőleg, melyek szerint csak Japánba kinevezett diplomatiai ügyvivőnk és főconsulunknak áll jogában a japán czászárság egész területén utazni, mig a Japánban működő többi consuljaink már consuli kerületeikben is csakis bizonyos hivatalos ténykedések gyakorlására és ekkor, is csak Írásbeli bejelentés mellett és a kijelölt japán hivatalnok kíséretében tehetnek utazást, egyéb alattvalóink Japánban való tartózkodása pedig csak szerződésben megállapított kikötőkre és városokra korlátoztatik és szabad mozgásuk csak bizonyos határok közt van megengedve, a, viszonosság biztosítása mellett feljogosítja alattvalóinkat, hogy a japán birodalomban bárhol, utazhassanak és tartózkodhassanak. Ezen megállapodás — kapcsolatban a szerződés III. czikkének azon rendelkezésével, melynek alapján alattvalóink Japán bármely helyén űzhetnek kereskedést— megnyitja alattvalóink és kereskedelmünk számára az egész Japán birodalmat. Az I. czikk egyéb határozatai közül még kiemelendő, hogy azok a szerződő felek alattvalói részére az igazságszolgáltatás terén a belföldiekkel azonos jogokat, továbbá a letelepedés, utazás és bármily javak és ingóságok birtoklása és átruházása, valamint a viselendő közterhek tekintetében a belföldiekkel és a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet alattvalóival teljesen egyenlő elbánást és a vallás szabad gyakorlását biztosítják. A II. czikk a többi kereskedelmi szerződéseinkben is érvényesített kikötéshez képest a katonai szolgálat és megadóztatás alól való kölcsönös mentességet állapítja meg. A III. czikk a kereskedés és hajózás szabadságát mondja ki és a kereskedés, ipar és hajózás űzésének módozatait — a saját nemzetbeliek és a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet alattvalói irányában alkalmazott bánásmódnak megfelelően — szabályozza. A IV. czikk a szerződő felek alattvalói részére a házkutatások, továbbá az üzleti könyvek és iratok megvizsgálása tekintetében a saját nemzetbeliek és a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet irányában alkalmazott bánásmódot biztosítja. Az V. czikk a bevitelnél szedhető vámokat és alkalmazható tilalmakat illetőleg állapítja meg kölcsönösen, a legnagyobb kedvezmény jogát, a tilalmak tekintetében a többi szerződőseinkben is érvényesített kivételekkel. ; A VI. czikk ugyanezen határozatot tartalmazza a kivitelt illetőleg. A VII. czikk az átvitel vámmentességét és a raktározást, kiviteli jutalmakat stb. illetőleg a belföldiekkel való egyenlő elbánást biztosítja. A VIII. czikk a kereskedelmi utazók árúmustráinak, továbbá a mustralapok és mustráknak vámmentességéről intézkedik. A IX. czikk szerint az a másik szerződő fél területeiről érkező árúk csakis azon belső adókkal terhelhetők meg, melyek a hasonnemű belföldi czikkek után szedetnek, kimondatván egyúttal, hogy ily adófizetés egyáltalában nem követelhető, ha az ugyanazon nemű árúk az adózás területén nem állíttatnak elő. • A X. czikk a hajóknak az áruszállítás tekintetében kölcsönös egyenjogúságát és egyenlő elbánását állapítja meg. A XI. czikk a hajóktól szedhető kikötőilletékek, a XII. czikk pedig a hajóknak kikötési helye és rakodási műveletei tekintetében zárja ki a különbözeti bánásmódot. A XIII. czikk a legnagyobb kedvezmény jogának fentartása mellett a parthajózást a szerződéses megállapodások alól kiveszi, továbbra is megengedvén azonban, hogy hajóink az eddigi kivételekkel Japán nyilt kikötői közt a parthajózást űzhessék. Ezen czikk továbbá a hajók által a másik fél több kikötője számára felvett rakomány tekintetében a folytatólagos leadási műveleteknek az illető kikötőkben szabad elvégzését biztosítja. 26"