Képviselőházi irományok, 1896. XIII. kötet • 361-387. CXVIII-CXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-375. Törvényjavaslat a Japánnal 1897. évi deczember hó 5-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről

375. szám. S»5$7 201 Ezen részletezésből is kitűnik, hogy mily nagy jelentőséggel bir a külföldi államok iparára nézve a japáni piacz, mely a mellett, hogy a külföldi iparnak sok igen becses nyers és segédanyagot és félgyártmányt szolgáltat a külföld számos iparczikkeinek fokozódó felvételi képességet tanúsító fogyasztási piaczaként jelentkezik. Ezen iparczikkek közt több olyan szerepel, mely hazai iparunk szempontjából is kiváló fontossággal bir. Ezek közül első helyen említendő a czukor úgy azon oknál fogva, hogy Japánnak első rendű bevételi czikkei közé tartozik, mint azért is, mert szép fejlődésnek indult czukoriparunk termékeinek kivitele már most is főleg a Kelet felé irányul, és újabban még a távolabb fekvő piaczokon, mint például Kelet-Indiában is eredményesen felveszi a versenyt. Iparczikkeink közül továbbá Japánban nagyobb kelendőségre számithatnának: a vasárúk, különösen a szegek, csövek, sínek stb., továbbá a pléhárúk, üvegárúk, kivált az ablaküveg, melynek bevitele Japánba évről évre emelkedik, a bőr, gőzmozdonyok, gépek, főkép a dynamo-elektrikus gépek, a papiros és ezenkívül még egyéb czikkek is, melyek jelenleg még csekélyebb mennyiségben kerülnek ugyan Japánban bevitelre, de forgalmuk előrelátható emelkedése mellett figyelmet érdemelnek. A japán piacz ezen fogyasztási és felvételi képességének még jelentékeny emelkedése várható, ha tekintetbe veszszük, hogy az európai kultúra tovább haladása az országnak az elől most még elzárt nagy területein sok használati és fényűzési czikknek terjedését fogja előmozdítani, továbbá, hogy Japán közgazdasági, különösen ipari és közlekedési viszonyainak tovább fejlődése is számos oly szükségletet fog teremteni, melyet a külföldi kereskedelem lesz hivatva fedezni, végül, hogy az ország gazdasági helyzetének fejlődésével a népesség anyagi jóléte és ezzel vételképessége is emelkedik, minek örvendetes jelei már most is mutatkoznak, Ezen viszonyok magyarázzák meg az összes külföldi államoknak azon törekvését, hogy a távoli keleten levő emez országgal való kereskedelmi viszonyaiknak újbóli szabályozása mellett kereskedelmük számára az eddig részben még elzárt japán piaczok teljes megnyitását biztosítsák. Áttérve most már azon aránynak ismertetésére, melyben a mi kereskedelmünk Japán külforgalmában eddig részesedett, mindenekelőtt megjegyzendő, hogy a rendelkezésre álló statisztikai anyag nem nyújtja az itt szóban levő forgalomnak hü képét, miután ezen viszonylatban igen sok árú nem közvetlenül, hanem más kikötők, jelesen Hamburg közvetítésével kerül kivitelre s épp úgy a behozatalban is számos japán termék más államok közvetítésével kerül N hozzánk. Ezen okból, és minthogy statisztikánkban csak az utolsó években van Japán forgalma külön kimutatva, csakis a következő adatok felsorolására szorítkozom: A közös vámterület árúforgalma Jayánnal a következő volt: a t a 1 érték forintokban 1,819.978 1,831.302 2,122.900 2,387.256 2,757.361 1,650.476 A behozott árúk közül első helyen említendők: a selyemhulladék, mely az emiitett években 400.000—1,100.000 frt, a fejtetlen rizs, mely ugyanakkor 150—600.000 frt és a vörös réz, mely 10Ö—300.000 frt értékben került évenkint behozatalra, A többi behozatali árúk jóval csekélyebb értékkel szerepelnek; ezek közül az emiitett években behozattak: növényi viasz, halzsir, gyöngyház, catechu (japánföld), selyemgubó. szalmafonadékok, finom papirosárúk, fabútorok, finom famunkák aranyozva stb., porczellán-, agyag- és fémárúk stb. KÉPVH. IROMÁNY. 1896 — 1901. XIII. KÖTET. 26 B e h o mennyi s é g métermázsa darab 1891. évben 41.718 16 1892. » 44.440 189 1893. » 30.736 3 1894. » 71.955 38 1895. » 66.559 140 1896. » 39.870 25 K i v i t e 1 menny i s é g érték métermázsa darab forintokban 2.458 — 82.494 4.302 4 153.182 5.610 12 167.471 6.185 1 220.460 7.273 — 611.884 7.192 7 441.069