Képviselőházi irományok, 1896. XIII. kötet • 361-387. CXVIII-CXXVII. sz.
Irományszámok - 1896-364. Törvényjavaslat a Budapestről Budafokig, illetve Nagy-Tétényig vezetendő helyi érdekű villamos vasut engedélyezése tárgyában
12 364. szám. külön áramvezetékre lesz szükség s úgy ennek, mint a Sáros-fürdő közelében létesítendő kitérő végállomásnak költségei a helyi érdekíí vasutat fogják terhelni és végre, hogy a két vágánynyal előállítandó peagevonal költségeinek felét a megállapítandó peage-szerződés értelmében előreláthatólag szintén a helyi érdekíí vasút fogja viselni. Az emiitett tőke egyébiránt maximálisnak tekintendő, mert az engedélyes köteles leend a tényleg felhasznált összegeket a pálya mííszaki felülvizsgálata alkalmával az általános tervezési, épitésvezetési rovatba tartozó költségek s az időközi kamatok kivételével okmányszerűen igazolni s az elért megtakarításokat tartalékba helyezni. Az előirányzott tőke fedezetét a »Részvénytárs;fcság villamos és közlekedési vállalatok számára* ezég, mely már az 50.000 forintnyi engedélyezési biztositékot is letette, — magára vállalta és biztosította. Ez a czég továbbá kötelezettséget vállalt arra is, hogy a pálya megépítése és üzlete czéljaira külön részvénytársaságot alapit, oly megszorítással mindazonáltal, hogy a tőke fedezetére csak egynemű részvények és ezek is csak akkor fognak kibocsáttatni, ha már az évi üzleteredmények alapján a vasút jövedelmezőségének mértéke a közönség részéről is megítélhető lesz. A kibocsátásnál netán elért felpéuz a vasút tartalékalapjának gyarapítására fog fordíttatni. A díjszabások és menetrendek tekintetében az intézkedés joga a dolog természeténél fogva ezen helyi érdekíí vasutat illetőleg is a kereskedelmi ministernek tartatott fenn, mi mellett a díjszabások az engedélyokirat-tervezetben a fővárosi hatóságok képviselőinek részvételével akként szabályoztattak, hogy azok a közúti vasutakénál hátrányosabbaknak egyáltalán nem mondhatók. Ki van kötve a helyi érdekíí vasúttal szemben a kocsi-átmenet, peage, az átszálló és közvetlen menetjegyek kiadása stb., úgy hogy a vasút ellen még az sem hozható fel, hogy a főváros egységes forgalmi fejlődésének akadályát képezi. A menetrendeket szintén a minister állapítja meg. A szállományi és megváltási jog az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV. t.-czikkek 2. §-ai értelmében az állam részére annál is inkább biztosíttattak, mert az idézett törvényszakaszok határozmányai szerint a kormány e jogokról le sem mondhat, sőt a törvényhozás felhatalmazásával kibocsátott és minden közforgalmú vasútra irányadó 1868. évi engedélyezési szabály VIII. czikke értelmében még közúti vasutak engedélyezése esetében sincs helye annak, hogy az állam e jogairól mások javára lemondjon. Mindezek alapján a Budapesttől Budafokig, illetve Nagy-Tétényig vezetendő helyi érdekíí villamos vasút engedélyezésére vonatkozó törvényjavaslatot azzal a kéréssel van szerencsém a t. Házhoz benyújtani, hogy azt tárgyalás alá venni, elfogadni s hasonló czélból a főrendiházhoz átküldeni méltóztassék. Budapest, 1898. évi márczius hó 15-én. Báró Dániel Ernő s. k„ kereskedelemügyi m. kir. minister.
