Képviselőházi irományok, 1896. XIII. kötet • 361-387. CXVIII-CXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-372. Törvényjavaslat a községi és némely más erdők és kopár területek állami kezeléséről, továbbá a közbirotkosságok és a volt úrbéresek osztatlan tulajdonában lévő, közösen használt erdők és kopár területek gazdasági ügyvitelének szabályozásáról

372. szám. 149 merülhetnek ugyanis olyan kérdések, a melyekre az elnök és a többség nem nagy súlyt helyez, de a melyek a kisebbség érdekei szempontjából sürgős elintézését igényelnek. Méltányos tehát, hogy a kisebbség, a felmerült ügynek rá nézve nagy fontosságát az elnökkel közölve, a gyűlés összehívását kérhesse s hogy az elnök abban, az esetben, ha a kisebbség az összes jogosultaknak legalább egytized részét képviseli, a rendkívüli közgyűlést tényleg összehívni és a felmerült ügyet a gyűlés határozata alá bocsátani köteles legyen. 28. §. A szakasz első bekezdése a szavazás jogát ahhoz a feltételhez köti, hogy az, a ki e joggal élni akar, tényleges birtokos legyen. Szigorúbb feltételhez, például a használati jogosultság telekkönyvi igazolásához kötni a szavazás jogát, azért nem lett volna tanácsos, mert ekkor a közős birtokosoknak a szervezkedése sok helyen beláthatlan időkre lehetetlenné vált volna, a mennyiben igen sok közbirtokosságnál és volt úrbéres birlokosságnál a jogosultak és a jogosultságok aránya a telekkönyvben nincs kimutatva. Kétségkívül előfordulhat ily módon az az eset is, hogy egyesek illetéktelenül is jogokat fognak gyakorolni, de ezen eshetőség miatt elodázni a közbirtokosságok és volt úrbéresek zilált gazdasági viszonyaínak rendezését, hiba volna. Egyébiránt a kétes jogok tisztázására a 29. §. addig is megfelelő gyakorlati módot nyújt, mig a kérdés bíróilag rendezve lesz. A szakasz második és harmadik bekezdése a határozathozatal módját azon általános elveknek megfelelően szabályozza, melyeket a czím általános indokolásában elörebocsátottam, t. i. a határozatok hozatalánál a többség akaratát juttatja érvényre. A negyedik bekezdés pedig a kisebbség méltányos védelméről gondoskodik, midőn megadja neki azt a jogot, hogy abban az esetben, ha az összes jogosultaknak fej szerint számítva legalább egy negyedrészét képviseli, fontosabb ügyekben a határozathozatal felfüggesztését és az ügynek esetleg a hatóság közreműködése mellett való újabb megfontolását kérhesse. Ezt a jogot a kisebbségnek nézetem szerint a méltányosságon kivül már csak azért is czélszerű megadni, hogy a fontosabb kérdésekben valóban a többség, t. i. az összes jogosultak többsége döntsön. Feltehető ugyanis, hogy a kisebbség közbelépése által felköltött érdeklődés folytán az újabb tárgyaláson többen vesznek részt a jogosultak közül s így a többség is megbizhatóbban fog megnyilatkozni. S másfelől az is kétségkívül előnyére lesz az ügynek, ha a közigazgatási hatóság kiküldöttjének közreműködésével hozatik meg a döntő határozat. 29. g. A javaslat elvi álláspontja szerint sem a közös birtokosok gyűlésének hatásköre, sem a közigazgatási hatóság felügyeleti jogköre nem terjedhet ki a magánjogi kérdések eldöntésére. Minthogy azonban a közbirtokosságoknál és volt úrbéreseknél ez idő szerint fennálló rendezetlen jogviszonyok teljes tisztázása birói utón csak hosszú idő alatt történhetik meg, okvetlenül gondoskodni kellett arról, hogy a jogosultságok kérdése addig is, a mig a birói rendezés megtörténhetik, ideiglenesen bíróságon kivül is rendezhető legyen. A szakasz tehát elrendeli, hogy a szavazásra jogosultak jegyzéke a használati jog tényleges gyakorlása alapján összeállittassék s egyúttal felhatalmazza a közös birtokosok gyűlését, hogy azok szavazási joga felett, kiknek a közös erdőkhöz való használati joga kétséges, addig, mig a vitás kérdés birói utón eldöntetik, határozhasson. Megfelelőbb rendelkezést ennek a kétségkívül kényes kérdésnek a megoldására, nézetem szerint, nem lehetne találni. Egyébiránt megjegyzem, hogy a gyűlés ezen határozata ellen is jogorvoslatnak van helye s hogy a jogorvoslat igénybevétele esetén a •