Képviselőházi irományok, 1896. XIII. kötet • 361-387. CXVIII-CXXVII. sz.
Irományszámok - 1896-372. Törvényjavaslat a községi és némely más erdők és kopár területek állami kezeléséről, továbbá a közbirotkosságok és a volt úrbéresek osztatlan tulajdonában lévő, közösen használt erdők és kopár területek gazdasági ügyvitelének szabályozásáról
146 372. szám. törvényes formák között szervezkedésre, a közös vagyon kezelése és használata tekintetében pedig szabályok alkotására köteleztessenek s hogy másfelől a hatóságok felügyeleti joga a közös birtokosok ezen szervezetének működésére folytonossá és hatályossá tétessék. Ebből a két alapelvből indul ki a törvényjavaslat ezen második czíme is, mely lényegében a következő rendelkezéseket tartalmazza. Mindenekelőtt elrendeli, hogy a közös birtokosok, közös erdeik és kopár területeik gazdasági ügyeinek intézése czéljából, záros határidőn belül szervezkedjenek s egyszersmind megjelöli lényegesebb részeiben magát a szervezetet is. Ez a szervezet azonban a tulajdonosok közösségét nem változtatja át jogi testületté, hanem az egyes birtokostársak tulajdoni jogának lényegét, a közösség magánjogi alapját érintetlenül hagyja, s csupán az egyéni jogok gyakorlását szabályozza, s ezt is csak a használati jogosultság gyakorlása szempontjából s főleg csak azért, hogy egyfelől a közös birtokosoknak egyes birtokostársaik ellenzése esetében is módja legyen olyan törvényes alakban nyilvánuló határozatokat hozni, melyek valamennyi birtokostársra kőtelező erővel bírjanak, vagyis, hogy kizárva legyen az a lehetőség, hogy egyesek vonakodása a birtokosok többségének helyes intézkedéseit megbéníthassa; s viszont másfelől, hogy a kisebbség is megfelelő oltalomban részesüljön a többség esetleges túlkapásaival szemben. Ezen szervezet szerint ugyanis a közös erdők és kopár területek ügyeit a közös birtokosok gyűlése intézi, mely határozatait, egyes meghatározott eseteket kivéve, a jelenlevő közös birtokosok arányrészek szerint számított szavazatának általános többségével hozza meg. A gyűlés határozatait pedig a közös birtokosok közül választott végrehajtó közegek hajtják végre. De a gyűlésnek ez a hatásköre csak a közös erdők kezelésére és használatára terjed ki, a nélkül, hogy a magánjogokat érintené. Jogokat nem adhat és nem vehet el; a közős erdők és kopár területek állagát el nem idegenítheti, meg nem terhelheti és a jogosultak közt egyénenként fel nem oszthatja; sőt a közös tiszta jövedelem felett sem rendelkezhetik szabadon, hanem azt a jogosultak között arányrészek szerint kiosztani köteles. Csak kivételképen s tisztán csak gyakorlati szempontokból van felruházva a gyűlés azzal a joggal, hogy olyan egyének szavazati joga felett, kiknek a közös erdőkhöz és kopár területekhez való joga vagy jogosultságának aránya kétséges, a birói döntésig, ideiglenesen határozhasson, vagy hogy a közös ingatlanok határainak kijavítása és kiigazítása körül felmerülő vitás kérdések elintézése végett a szükséges intézkedéseket megtehesse. A gazdasági ügyek intézése tekintetében azonban — mint említeni szerencsém volt — széleskörű autonómiát biztosit e szervezet a gyűlésnek. A határozatok hozatalánál általános szabályként a többség akaratát emeli érvényre, de a méltányosság határai között a kisebbségnek is módot nyújt arra, hogy kívánságait kifejezésre juttathassa s aggályainak és ellenvetéseinek megfontolását követelhesse; a jogosultaknak pedig a gyűlés sérelmes határozatai ellen könnyen érvényesíthető panasz-jogot biztosit, a mennyiben a jogorvoslatot, melyet eddig csak a bíróságnál lehetett keresni, a közigazgatási útra tereli. Elrendeli továbbá a javaslat, hogy a közös erdők és kopár területek gazdasági ügyei törvény erejével biró szabályzat szerint intéztessenek. Ezt a szabályzatot azonban, melynek a szervezetet is magában kell foglalni, maga a közös birtokosok gyűlése állapítja meg, ennek pedig a szabad rendelkezési joga e tekintetben csak annyiban van korlátok közé szorítva, hogy a szabályzatba olyan intézkedéseket, melyek a javaslat 25—43. §-aival esetleg ellentétben állanának, nem vehet fel, s továbbá, hogy a megállapított szabályzatot jóváhagyás végett a közigazgatási hatóságnak beterjeszteni tartozik. Az előbb említett §-ok azonban a közös birtokosok szervezetét és gazdasági ügyvitelét általában véve csak az eljárás szempontjából szabályozzák s ebben a tekintetben is csak a
