Képviselőházi irományok, 1896. XII. kötet • 322-360. , CVIII-CXVII. sz.
Irományszámok - 1896-338. Törvényjavaslat a lelkészi jövedelem kiegészítéséről
m 338. szám. Minthogy azonban a lelkészi állással egybekötött jövedelmek igen különböző forrásból eredhetnek, különböző jogi természettel birnak, majd kisebb, majd nagyobb mértékben bizonytalan jellegnek, minthogy továbbá a lelkészi jövedelmekkel terhek is járnak, okvetetlenül szükséges, törvényhozás utján megállapítani azon alapelveket, a melyek a jövedelmek és kiadások bevallásánál irányadóknak tekintendők. Első sorban kívánja ezt az állami kincstár, illetőleg az adózó polgárok vitális érdeke és az osztó igazság. A mily mértékben szükséges és igazolt a valóban szűkölködő lelkészek állami felsegélése, ép oly mértékben könnyelműség volna állami támogatást nyújtani ott, a hol ezt tárgyilagos körülmények nem igazolják. A jövedelmi kiegészítés intézményszertí megállapításáról lévén szó, úgy a vallásfelekezetekre, mint az érdekelt lelkészekre nézve csak az lehet igazán megnyugtató, ha a törvényhozás állapítja meg azon jövedelmeket, a melyek felszámitandók, és azon kiadásokát, a melyek levonhatók. Ugyanígy találjuk ezt a nyugati államokban is, a melyek törvényeiből az is kiderül, hogy az egyes jövedelmi és kiadási tételek mérlegelésénél igen különböző j szempontok érvényesülhetnek. Vannak bizonyos jövedelmek, mint pl. a stóladíjak, misestipendiumok stb., a melyek egyik állam törvényhozása szerint beszarnithatók, a másiké szerint nem. Ugyanezt mondhatjuk bizonyos kiadási tételekre nézve, a minő pl. a képlántartás, az építkezési költségek stb. A jelen törvényjavaslat a felszámítandó jövedelmeket és a levonható kiadásokat a következő alapelvek szerint állapitja meg: I. Felszámítandó jövedelmek: 1. A földbirtok haszonbérjövedelme. A lelkészek által a lelkészi hivatal tulajdonát képező földbirtokból bázott jövedelem két különböző alapon állapítható meg, vagy a földadó-kataszter, vagy a haszonbér alapján. Ezen két különböző becslési alap közül a haszonbért kellett választani, mert az általános tapasztalat szerint a kataszteri tiszta jövedelem messze mögötte marad a tényleges jövedelemnek. Nem is véve figyelembe azt, hogy sok helyen háromszor, négyszer annyi haszonbért fizetnek, mint a kataszteri tiszta jövedelem, átlagosan a tényleges jövedelmet még egyszer annyira lehet tenni, mint a kataszteri tiszta jövedelem. Ezt bizonyítják a pénzügyministeriumban gyűjtött adatok és a kath. lelkészeknek folyamatban lévő jövedelmi összeírásai. Ebből önként következik, hogy ha a törvényjavaslat a lelkészi jövedelem megállapításánál a kataszteri jövedelmet fogadná el alapul, egyrészt a földbirtokkal biró lelkészek minden alapos ok nélkül jelentékeny kedvezményben részesülnének azok felett, a kiknek lelkészi hivatala nincsen földbirtokhasználattal egybekötve, másrészt az állami kincstár terhe is jelentékenyen növekednék. A haszonbérjövedelem megállapítása vagy a haszonbéri szerződés alapján történhetik, vagy ha a földbirtok saját kezelés alatt áll, a hasonminőségtí földekre helyben vagy a vidéken szokásos haszonbérek utolsó öt évi (1893—1897) átlaga szerint. Méltányossági tekintetek kívánják, hogy a jövedelem megállapításánál a lakóház, az udvar és a kert (ez utóbbi azonban csak l 1 /? [egy és fél] kataszteri holdig) figyelmen kivül hagyassák, annál is inkább, mert a törvényjavaslat azon feltevésből indul ki, hogy 800, illetőleg 400 forint jövedelmi minimum a lelkészeket a vallásfelekezet által biztosított szabad lakáson felül illeti meg. 2. A bérépületeknek és épületrészeknek tiszta jövedelme.
