Képviselőházi irományok, 1896. XII. kötet • 322-360. , CVIII-CXVII. sz.

Irományszámok - 1896-347. A képviselőház közgazdasági bizottságának jelentése "a "Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársaság"-gal kötött szerződés beczikkelyezéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában

347. szám. 199 sorolt járatokat beszünteti és ezek pótlásáról a 2. §-ban felsorolt járatok teljesítésére kötelezi a társaságot, egyúttal kikötvén, hogy kívánatára Görögország fontosabb keleti kikötői érintését menetrendjébe felvegye, valamint hogy a tuuis-tripolis-algiri viszonylatokban Máltán, illetőleg Marseille-en át czélszertí átrakodási szolgálatot szervezzen. Miután az »Adria«-társaságra rótt új szolgálat a felhagyott járatokat bőven kárpótolja, csupán annak kiemelésére szorítkozunk, hogy az »Adria«-társaság egész működésének a nyugoti forgalomra való összpontosítását azzal, hogy a feketetengeri szolgálat alól felmentetik, igen gyakorlati és czélszeríí intézkedésnek tartjuk. Ezen egyezmény rendelkezései által az »Adria« a trieszti forgalom lebonyolítását illetőleg mindazon teljesítményekre kötelezi magát, a melyekről való gondoskodást a kereskedelemügyi m. kir. minister úr az osztrák es. kir. kereskedelemügyi ministeriummal szemben elvállalt. A bizottság a kereskedelemügyi minister úr és az Adria-társaság közt kötött ezen egyezménynek jóváhagyó tudomásul vételét, tekintettel czélszeríí rendelkezéseire, tisztelettel ajánlja. A fentiekben ismertetett ezen egyezmények határozmányaival gondoskodva lévén az összes Fiúmén át irányuló tengeri forgalom lebonyolításáról, marad még a Vaskapu szabályo­zása folytán az álduna-feketetengeri szolgálat megfelelő szervezése. E czélból a kereskedelemügyi minister úr az újonnan alakult és jelenleg 4, összesen 10 976 bruttó tonnatartalmú saját gőzöse (névszerint »Attila«,» Corvin Mátyás«, »Nádor« és »Vaskapu«) felett rendelkező »Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársaság«-gal kötött szerződést, mely szerint ezen társaság köteles a szerződés 10 évi tartama alatt évenként 36 s havi 3 rendes járatot rendszerint saját gőzöseivel Galacz (illetőleg a dunai hajózás szünetelése idején) Constanzából, Sulina, Constanza vagy Nikolajev, Várna és Burgas érintésével Konstautinápolyba és vissza fentartani. A társaság köteles a kereskedelemügyi minister felszólítására ezen járatait egyrészt a kisázsiai és syriai közbeeső kikötők érintésével Alexandriáig, másrészt a török és görög közbeeső kikötők érinté­sével PatraS'ig meghosszabbítani. A szerződés 2. §-a értelmében a társaság felhatalmaztatik arra, hogy az 1906. évi deczember hó 31-ig ezen kötelezettségének akként feleljen meg, hogy a Konstantinápolyon túl ezen meneteken fekvő kikötőkbe czímzett küldeményeket a szerződésben megállapított igen mérsékelt díjtétel mellett az osztrák Lloyd-társaságuak adja át Grálacz-, illetőleg Constanzában rendeltetési helyükre leendő elszállításra. A szerződés legfontosabb határozatait a 7. §. tartalmazza. Eddig ugyanis az összes hazai és külföldi tengerhajózási vállalatok az állammal kötött szerződéseikben féltékenyen őrködtek arra, hogy díjszabási szabadságukat — a fuvardíjak fluctuatiójának hasznosithatása czéljából — el ne veszítsék. Első eset tehát, hogy a kormánynak sikerült a Magyar keleti hajózási társasággal kötött szerződésben a tengeren való szállításnál fix, még pedig rendkívül alacsony díjtételeket a kereskedelemnek biztosítani. Hogy ezen rendkívül előnyös megoldást sikerült elérni s a mellett a társaság mégis csupán évi 90.000 forintnyi állami segélyben részesül, tisztán azon engedménynek tulajdonítandó, mely szerint mig a társaság a Fekete­tengeren saját hajóit járatja, addig az ugyancsak a jelen törvényjavaslattal beczikkelyezendő szerződés 2. §-a és a keleti társaság és az osztrák Lloyd közt kötött egyezmény (II. melléklet) alapján az első időben a Konstantinápolyon túl fekvő kikötőkbe a szállítmányokat a keleti tár­saság helyett az osztrák Lloyd szállíthatja, mely utóbbi társaság, a miért az árúkat rendkívül olcsó áron fuvarozza, a keleti társaságtól évi 30.000 forintnyi kárpótlást kap. A szerződés 8. §-a megengedi a társaságnak, hogy a rendes szolgálat által igénybe nem vett hajóival szabadhajózást űzhessen. Minthogy a társaság még több gőzös beszerzését tervezi, ez úton kereskedelmi tengeri gőzhajóflottánk újabb szaporodása várható. A szerződő társaság a 14. §-ban továbbá arra köteleztetik, hogy a fiumei magyar kir. tengerészeti akadémiából kikerült tengerésztiszteket, valamint a haditengerészet tisztjeit egyenlő

Next

/
Thumbnails
Contents