Képviselőházi irományok, 1896. XII. kötet • 322-360. , CVIII-CXVII. sz.

Irományszámok - 1896-343. Törvényjavaslat a polgárositott magyar határőrvidéken fennálló házközösségi intzménynek megszüntetéséről szóló 1885:XXIV. t.-cz. némely rendelkezéseinek módositása és kiegészitése tárgyában

343. szám. 175 de telekkönyvileg keresztülvive nincsen. Ennek oka különösen az lehet, hogy a házközösségi ingatlanok telekkönyvezetlenek, vagy az, hogy a jelen törvényjavaslat alapján alkotandó törvény hatályba léptéig el nem hárított telekkönyvi akadály forog fenn, vagy hogy a megszüntetési eljárás még nem haladt a telekkönyvi keresztülvitelig. Hogy tehát az ilyen esetekben a jelenlegi közigazgatási eljárás során az 1885 : XXIV. t.-cz. 25. §-a értelmében megállapított megszorítások szintén megszüntethetők legyenek: szükséges volt a 11. §-ban megfelelő' eljárásról gondoskodni, még pedig az 1. és 2. §*oknál tüzetesebben indokolt elvek alapulvétele mellett. A 12. §-hoz. Az 1885 : XXIV. t.-cz. 26. §-a olyan eseteket állapit meg, melyekben a törvény 25. §-a nem nyer alkalmazást. Minthogy pedig a jelen törvényjavaslat szintén arra törekszik, hogy az idézett 25. §. korlátozásait lehetőleg kizárja: az 1885 : XXIV. t.-cz. 26. §-át érintetlenül kell hagynia. Ennek ad kifejezést a törvényjavaslat 12. §-ának első bekezdése. Többire nézve a §. azokat a kételyeket kivarrja eloszlatni, melyek a korlátozások és megszorítások esetén az 1885 : XXIV. t.-cz. 26. és 27. §-ának alkalmazásánál felmerülhetnének. A törvényjavaslat 12. §-ának második bekezdése lényegben megegyez az 1885: XXIV. törvényezikk 27. §-ával s attól csak szövegezés tekintetében tér el. Szükséges volt azonban e rendelkezéseket újból szövegezni, mert kétségtelenné kellett tenni, hogy a 27. §. szabályai jövőben állani fognak, nemcsak akkor, ha a családatya saját és a többi gyermekek házközösségi jutalékait az 1885: XXIV. t.-cz. 25. §-ában meghatározott megszorításokkal kapja, hanem akkor is, ha a családatyának ezek a jutalékok a szóban forgó korlátozások nélkül adatnak át. II. FEJEZET. A 13. §-hoz. Az 1885: XXIV. t.-cz. 3. §-a a házközösség megszüntetésénél a tagsági jogosultságot meghatározott időponthoz köti. A kiknek ebben az időpontban tagsági jogosultságuk volt, azok a házközösség megszüntetésénél mint házközösségi tagok szerepelnek, ellenben a törvény 3. §-ában meghatározott időpont után bekövetkezett születések, házasságok és más tények, melyek korábban tagsági jogosultságot eredményeztek volna, ily eredményt többé létre nem hozhatnak. A törvény tehát azt rendeli, hogy a házközösség megszüntetésénél a leglényegesebb viszonyokat azon állapot szerint kell megítélni, amelyben azok az 1885: XXIV. t.-cz. 3. §-ában meghatározott időpontban voltak. A törvény azonban e tekintetben nem következetes, mert a házközösségi tagok jogaira vonatkozó némely igen lényeges kérdésben nem indul ki a jelzett időpontból, hanem döntőnek fogadja el azt, vájjon bizonyos állapot »a hivatalos beavatkozás alkalmávak fenforgott-e. Ennek következtében szerfelett fontos érdekek vannak függővé téve attól a véletlentől, vájjon a főszolgabíró előbb vagy később kezdi-e meg a megszüntetési hivatalos eljárást. • így például, ha valamely atyának öt. gyermeke van, kik közitl három az 1885: XXIV. törvényezikk 3. §-ában meghatározott időpont előtt, kettő pedig az után született: egészen máskép alakulnak a viszonyok, ha az atya a hivatalos beavatkozást megéri és másképen, ha előbb hal meg. Ha ugyanis az ilyen atya a hivatalos beavatkozás alkalmával életben van, az 1885: XXIV. t.-cz, 25. §-ához képest az ő tulajdonába kell átadni úgy saját, mint pedig tagsági jogosultsággal biró három gyermekének jutalékát, a mely családi vagyonban annak idején öt gyermeke egymás közt egyenlő arányban örököl, vagyis mindegyiknek egy-egy ötöd jut. Ha ellenben az atya a hivatalos beavatkozás alkalmával már nem él, akkor az 1885: XXIV. törvényezikk 24. §-a értelmében a házközösségi tagok közt fejenkint való osztálynak van