Képviselőházi irományok, 1896. XI. kötet • 304-321. , CIV-CVII. sz.
Irományszámok - 1896-304. A pénzügyi bizottság általános jelentése az 1898. évi állami költségvetésről
4 304. szám. A honvédelmi tárczában az új katonai intézetek felállításával kapcsolatos építkezésekre és a földmívelési tárczában az új vinczellériskolákra vonatkozó összeget, fedezetével együtt a budgetjog és nyilvántartás érdekében vettük fel. Ezenkívül még felmerült két szükségleti tétel képzése. Egyik a kereskedelmi táreza javára — az 1897 : XVÍII. t.-cz. által a párisi kiállításra megszavazott 1,500.000 frt 1898-ban igénybe veendő részének előirányzása Azonban miután ezt a szükségletet még a kiállítási bizottság sem állapította meg és a minister sem volt képes megszabni, azon kijelentés mellett, hogy erre vonatkozólag a minister az idén — a menynyiben szükséges lesz — külön előterjesztést tesz a törvényhozásnak, a bizottság elállt attól, hogy erre vonatkozólag az 1898. évi előirányzatba valamely tétel felvétessék. Másik kérdés az igazságügyi tárczánál fordult elő, melynek XXI. fejezet, 6. czímén a 12. tételben 16.584 frt házbérmegtakaritásból származó összeg, építési hitel kamata és törlesztése czóljából vétetett fel ; és ugyané táreza beruházási (VII. fejezet) részében évek óta előirányzott és most is felvett 300.000 forintnak egy része szintén hitelművelet eszközlésére van szánva. A bizottság helyesebbnek tartja, ha maguk az építési költségek is előirányoztatnak. De miután a minister most nem volt abban a helyzetben, hogy — a folyamatban levő tárgyalások miatt — ez összegeket csak megközelítőleg is megszabhassa: a budgetjog e követelményétől ez alkalommal a bizottság elállott; de jövőben minden előirányozható tételnek az évi költségvetésbe felvételét szükségesnek tartja; a mennyiben az az 1897: XX. (számviteli) t.-cz. rendelkezései mellett egyáltalában lehetséges. Az 1898. évi előirányzat mérlege, változtatásaink következtében, mint a fenti összeállításból kitűnik, a fölöslegnek 22 ezer forintnyi csökkenésével záródik, de ennek jelentősége nincs és az egész államháztartásra vagy pénzügyi politikára semminemű befolyást nem gyakorol. Az államháztartás jellemzésére még fel kell említenünk azt is, hogy az egyes ministeri tárczák külön adósságainak tőkeösszege most 63,848.572 frtra és ennek kamatterhe 5,364.726 forintra megy; tehát az 1897. elején lévő állapothoz képest: 2,665.000 frtnyi tőkeszaporulatot mutat fel. Ezt főleg a közoktatásügyi és igazságügyi tárczákban előforduló és építkezésekkel kapcsolatos hitelműveletek okozzák. A költségvetés átvizsgálása alkalmával feltűnt a bizottságnak az átruházási jog igénybevételének túltengése; igy például a XIX. fejezetben: 7. czímen, a XX. fejezetben: 28 czímen van a személyi és dologi kiadások közt átruházás kérve;'ugyancsak e fejezetben: 6. czím 2-jével van összekötve. A bizottság felhívta a kormány figyelmét e körülményre mert belátja ugyan, hogy egyes kivételes esetekben a pausális előirányzat és kezelés a jó gazdálkodás követelményeinek is inkább felel meg; de ezen a czélszerűségi szemponton túlmenni nem kell, és a megállapítható előirányzatban lehetőleg kerülni kell minden átruházást, mi csak a nyilvántartást és ellenőrzést nehezíti meg. A bevételi előirányzatra nem sok megjegyzésünk van. A legfőbb bevételi tételek a megelőző évek zárszáraadására vannak alapítva; sőt ennek eredményén jőval alul maradnak és még a kedvezőtlen 1897. év eddig ismeretes három első negyedének eredménye által is teljesen igazolva vannak. Ennek bizonyítására, a főbb bevételi forrásokra nézve ide iktatunk két táblázatot. Egyikben az 1896. évi zárszámadási eredmény és az 1898. évi előirányzat, másikban az 1897. háromnegyed évi eredmény és az 1898. évi előirányzati összegek háromnegyede van összehasonlítva. E meggyőző és megnyugtató számok a következők:
