Képviselőházi irományok, 1896. IX. kötet • 230-268., LXXXVIII-XCV. sz.
Irományszámok - 1896-250. Törvényjavaslat az 1878. évi XIX. törvényczikk hatályának, a magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai között fennálló vám- és kereskedelmi szövetségnek, az Osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbitásáról s az utóbbival összefüggő ügyek ideiglenes rendezéséről
172 250. szám. tartását hozza a kormány javaslatba, még pedig tekintettel arra, hogy az u. n. kiegyezési kérdésekre, a valuta- és bankügyre, a fogyasztási adókra vonatkozó törvényjavaslatok számosak és fontosak s igy azok alkotmányos tárgyalása előreláthatólag huzamosabb időt fognak igénybe venni, egy esztendei időtartamra. Az ideiglenes állapotnak erre az időre tervbe vett fentartása azonban nemcsak nem zárja ki, sőt inkább az ideiglenes állapotból következik, hogy ha végleges rendezés iránt a törvényhozás még a javasolt egy évi időtartam lejárta előtt határozott, egyidejűleg az ideiglen véget ér. A javaslatba ily irányú rendelkezést vettünk fel. Áttérve a részletekre, az 1. §. első bekezdése közelebbi indokolást, vagy részletezést nem igényel, szintúgy a második sem. Egyedül a vám- és kereskedelmi szövetség 1896-ban történt felmondásának érvényben tartása tekintetében kell megjegyeznem, hogy mivel a ma érvényes vám- és kereskedelmi szövetség, ha tartamának utolsóelőtti éve végéig fel nem mondatik, további tiz évre érvényben marad, az ez időszerinti status quo-nak felel meg, ha a szövetségnek magyar részről történt felmondását hatályában kifejezetten föntartjuk. A harmadik bekezdés szerint a pénzügyminister felhatalmaztatnék, hogy a bankszabadalom meghosszabbitásával összefüggésben az Osztrák, magyar bankkal egyezményt kössön. Ez az egyezmény kiterjedne mindazokra az ügyekre, a melyek, törvényhozási felhatalmazás alapján, ma is a bankkal kötött egyezmények utján vannak szabályozva, igy ily egyezmények állanak fönn: a magyarországi bankpiaczok számára az Osztrák-magyar bank által rendelkezésre bocsátandó ellátás és a bankszabadalom meghosszabbitása iránti kérvény netaláni benyújtásának határideje tárgyában, úgyszintén a bank szabadalmának és működésének a megszállott tartományokra való kiterjesztése tárgyában, a mely két egyezmény az 1887. évi XXVI. törvényczikk 2. §-a alapján köttetett, végül a közös függő adósság egy részének beváltásáról szóló 1894. évi XXIV. törvényczikk V. czikke alapján kötött az az egyezmény, a mely a pénzügyminister által az Osztrák-magyar banknál az államjegyek beváltásának czéljára lefizetett husz-koronás arany érmékre vonatkozik. A mai bankszabadalom tartamának egy évvel leendő meghosszabbitása esetére, csak az egyezmények is, még pedig minden anyagi változás nélkül, ugyancsak további egy évre érvényben lesznek tartandók. A birodalmi tanácsban képviselt királyságokat és országokat terhelő u. n. 80 milliós adósságra vonatkozó s az 1887. éviXXVlí. törvényczikk alapján a két kormány között kötött egyezmény szerint a szabadalom tartama alatt a bank jövedelméből a két államot illető rész és a jegyadó ennek az adósságnak törlesztésére fordítandó. Minthogy a bankszabadalom változatlan meghosszabbitásával kapcsolatban az Osztrák-magyar bank az úgynevezett 80 milliós adósságra nézve az ausztriai kormánynyal szemben a mai állapotot változatlanul fenn fogja tartani, a két kormány között erre az adósságra vonatkozó megegyezés egy további évre szintén változatlanul érvényben lenne tartandó. Minthogy továbbá a ma érvényes egyezmény szerint az 1897. végével törlesztetlenül fenmaradó tartozásból az őt terhelő rész törlesztését a magyar államkincstár 1898. elején tartoznék megkezdeni, a törlesztésnek ez a megkezdése az előbbiekből folyólag ugyancsak egy évre el lenne halasztandó. A §. végső bekezdése az előadottak után, úgyszintén a végrehajtási záradékot tartalmazó 2. §. további indokolást nem igényel. Budapesten, 1897. évi október hó 12-én. Beadja: Báró Bánffy Dezső s. k., m. Mr. ministeréhök.